Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
gyakorolják, különösen az idősebb korosztályok körében, akik egész életükben ezt szokták meg./ Ezen a napon vajat, tejet és túrót esznek. Figyelemre méltó adat, hogy Gsépá n az aratóknak a kommendón felül pénteken „túró, tejföl, gyümölcs szokás szerint járt". Ezzel is nyilván a böjt megtartását akarták elősegíteni. Pénteken, mint szerencsétlen napon, többféle tevékenységet nem szabad végezni, így tilos a mosás és a kenyérsütés . Mondják, bogy egy asszony pénteken sütött kenyeret, és kigyulladt a kéménye, a lakása. Mondják azt is, bogy a mosási tilalom onnan ered, bogy amikor egykor az „Úrjézus és Mária mentek az erdőbe, látták, hogy egy asszony pénteken mos. Átkozott legyen az a nap, mondták*'.^ 7 A hiedelem ugyanis azt tartja, hogy a pénteken mosott ruhába belecsap a villám. Különösen aratással, búcsújárással kapcsolatban mesélnek ilyen történeteket. A pénteken mosott inget viselő lány ezt a ruhadarabját levetette, félretette, s a villám azonnal belecsapott, elégette. Aki kilenc pénteken keresztül böjtöl, az megtudja, hogy mikor hal meg - mondja a csépa i hagyomány. Az elbeszélt történet idős asszonya csak pálinkás kenyeret, meg sóba-vízbe levest evett, még tojást sem fogyasztott hét héten keresztül. Nagy beteg volt már, s a kilenced vége előtt, pontosan a búcsú előtti napon meghalt.^ 8 Az állattartáshoz kapcsolódik az a hagyomány is, amely a fogamzást, akarja elősegíteni. Azt mondják, ha a nőstény állat nem indul meg, újhold péntekjén az asszonynak kell kőrisbogárport rozzsal, vagy menstruációs vért búzaliszttel öszszekeverve neki beadni. Ezután biztosan megfogamzik az állat.^ Pénteken a legények nem mehetnek a lányos házakhoz. Ezt a szülők elítélték, s a pénteki legény nek vöröshagymát dugtak a zsebébe. Ez nagy szégyennek számított. Éppen ezért nem is nagyon próbálkoztak a legények a tilalom megszegésével. S zombat A szombat már ünnepi előkészületi nap nak számít. Az ide vonatkozó hagyományok egyaránt vonatkoznak a hét hatodik napjára, illetve a hétköznapra eső, s nagyobb változó ünnepek előtti napra. Ezt ugyanis Gsépá n ünnep szombatján ak nevezik. Az ünnepre, vasárnapra való lelki felkészülés céljából sokan már szombaton elmentek a templomba, kismisét hallgattak , mondták. Szombat a Szűzanya napja , Mária napja . Az olvasós társulati asszonyok ezen a napon misét hallgatnak és odahaza külön ájtatosságot végeznek Mária tiszteletére. Az ima az Udvözlégyből, az olvasóból és a szombatra való ének bői áll.^ 00 Az ünnepi előkészületet, az ünnep méltó megülését szolgálja, hogy szombaton sütnek-főznek, mosnak, mosakodnak. Szombat a takarítás napja is. A két háború között tapasztalták, hogy szombaton sok kisgyermek nem megy iskolába, mert az anyja ekkor mossa ki egyetlen ingecskéjét, amiben vasárnap a templomba megy.'*" 0 "'' Szombat volt a hajmosás napja is. Azt mondják a csépa iak, hogy szombaton a napnak mindig ki kell sütni hacsak pár percre is, hogy Mária megszáríthassa a kis Jézus ruháját, illetve más hagyomány szerint a saját ruháját. Minden hónap első szombat ján az első szentmise a Mária társulat meghalt tagjaiért van. A visszaemlékezések szerint a régi öregek közül nagyon sokan a századforduló idején még megböjtölték a szombatokat az egész nagyböjtben. Nem ettek sem zsírosat, sem húst. Volt, aki a főtt ételtől is tartózkodott. Azonban a szombati ekkor már valamilyen fogadás jele volt. Valamilyen betegség, baj távoltartására,
