Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
a gazdák, hanem a cselédemberek is munkába álltak ekkor. A vasárnapot bent a faluban töltő cselédek, béresek, aratók hétfőn reggel jelentek meg a munkaadójuknál. Hétfő a háziasszonyok számára a k „ombaton levetett szennyes ruha mosásán ak az ideje is. Sok családban ekkor süt öttek kenyeret egy vagy kétheti időtartamra. A hiedelem szerint ha hétfőn ültet nek kotlót, akkor sok kakas lesz. Ha kedden, akkor is. Szerdai ültetéskor jérce lesz több, csütörtökön megint kakas, pénteken is jérce, szombaton és vasárnap is jérce.^ Tesztás nap , vagy vasárnapi maradékot ettek. Itt említjük meg, hogy az olvasós asszonyok mindennap elimádkozták a rózsafüzért. A reggeli és esti harangszókor pedig az Urangyalát. Kedd A kenyérsütés nek a leggyakoribb napja. A hét legényjáró nap jai közül az első. Egyes adatközlőim szerint „a keddi udvarlás kötelező volt". A legények általában a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején is meglátogatták a lányokat. Sokszor csapatosan mentek, komoly kapcsolat esetén azonban már csak egyedül az udvarló legény. Szerda A visszaemlékezések szerint a régi öregek a nagyböjtben - a péntekkel s szom95 battal együtt - ezt a napot is megböjtölték. ^ A mai napig szinte változatlanul megtartott heti étrend szerint is teszt ás nap , azaz böjtös nap. A lányokhoz menni ezen a napon nem volt szabad. Csütörtök A hét második legényjáró nap ja. A heti étrendben a kiadósabb húsos ételek napja. E napon szokták imádkozni az olvasós asszonyok Csépá n és a környező katolikus településeken is a csütörtöki könyv nek nevezett imádságot, Jézus vérrel verítókezésenek emlékére. 7 Péntek Talán e naphoz kapcsolódik a legtöbb képzet, hiedelem, mágikus cselekmény a c sépa i hagyományban. A szakrális hagyományok is talán e napon a leggazdagabbak. Aki pénteken születik, az egész életében szerencsétlen lesz, mondják. Akinek pénteken jó kedve van, az vasárnap sírni fog , tartja a szólás. A csépa i asszonyok, különösen a rózsafüzér társulati asszonyok közül sokan tartják az első péntek et. Azaz a hónap első pénteki napján - amit Mária ünnepnek tartanak - templomba mennek. Aki ezt kilenc hónapon keresztül megteszi, s a misén meggyóvón és megáldozik , az un. nagykilenced et végez. Ezt felajánlják különböző célokra. Sok idős asszonnyal találkoztam, aki jóformán lánykorától kezdve ott van minden első pénteken a templomban, s több nagykilencedet elvégzett. Pénteken sok vallásosabb asszony a fájdalmas olvasót lmádkozza, fohászkodik a Szűzanyához és a pénteki napra való énekeket énekel az énekeskönyvből. A Mária-társulat tagjai, akik tartják az elsőpénteket, ma sem esznek húst. /Általában is elmondhatjuk, hogy a feloldó rendelkezés ellenére a pénteki hústól való megtartóztatást ma is sokan
