Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
Rákóczi úton lévő Kany ó-ke re s zt he z, végül pedig a temetőbe. Az utolsó napon kimentek a szőlők alatt lévő feszülethez is. /16-20. kép/ A visszaemlékezések szerint az ájtatosság alatt a Mindenszentek litániáját végezték és főleg fájdalmas énekeket énekeltek. Az ájtatosság az 194-0-es évek második felében elmaradt.^ Egyesek visszaemlékezése szerint egy nap csak egy kereszthez mentek el. Áldozócsütörtök csupán mint egyházi ünnep, Jézus mennybemenetelének s az elsőáldozásnak napja. /21-22. kép/ Munkaszüneti nagy ünnepként ülték meg. Ma vasárnap tartják. Pünkösd A Szentlélek eljövetelének ünnepe, a csépa iak szerint is az egyik legnagyobb egyházi ünnep, amelyet a körmenet még ünnepélyesebbé tett. A körmenetben fehér ruhás Márialányok vitték a hordozható Mária szobrot, amely ma is a templomban áll. A szobrot vivő lányok a két háború között a Mária Kongregáció tagjai közül kerültek ki. Ugyancsak pünkösdkor voltak a híres máriaradna i, röviden radna i /ma Románia/ és a sokkal közelebbi pálosszentkút i vagy szentkút i /Ferencszállas, ma Petőfi-szállás/ búcsúk, ahová mindig sok csépa i elment. A radna i búcsúba a csépa iak legtöbbször a kunszentmártoni kereszthez csatlakozva mentek el. A radna i búcsúba járás az első világháború utáni új politikai határok miatt megszűnt. Egyre jelentősebb lett viszont a szentkúti búcsú . Ezeknek költségeit a csépa iak jószághízlalással, lóeladással, libaeladással biztosították. Radná ra 3-4 nappal korábban, csütörtökön, míg Szentkút hoz előző nap indultak el. 75 A punkösd előtti napot, pünkösd szombatjá tvagy pünkösd böjtjét megböjtölték. Még a búcsúsok is, akik ugyan főleg húsételeket vittek magukkal, ezen a napon tojást ettek. Pünkösd első napján a csorda és a csürhe nem megy ki a legelőre, mint húsvétkor sem. Az ünnep tiszteletére - ezzel tiszteltük meg a pünkösdi napot , mondják - virágos bodzafa és ecetfa gallyakkal díszítették fel a kerítéseket, a kapukat, mindenki a sajátjáét. A legények sokszor vittek színes szalagokkal díszített gallyat a lányos házak kerítéséhez. A kapu díszítése a családfő feladata volt, de ahol már nagyobbacska fiúk voltak, ott rájuk bízták. A felvirágozást jÓKor reggel, még hajnalban kellett elvégezni. Olykor az utcán pedig lekaszált friss, zöld füvet szórtak. Pünkösd második napján , másnapján nagy bálákat tartottak az egyletekben. Csépán nagyon halvány nyoma van az egykori pünkösdi királynéjárás nak. Ismert a pünkösdi köszöntőének, legalábbis részben. A mai idősek csupán hallomásból ismerik.^ Az utóbbi időben a cigányok jártak pünkösdkor ünnepet köszönteni, ételadomány reményében. Medárd napj a /június 8./ Ha ezen a napon esik az eső, a nyilvánvalóan kalendáriumból származó, közismert hagyomány szerint még negyven napig esni fog. Ű rnapja Az Oltáriszentség ünnepe. A háború előtt munkaszüneti nap, nagy ünnep volt.
