Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
széd egészen az első harangszóig kártyázott, s más alkalmaktól eltérően, mindig di óra. Tizenegy órakor felszedelőzködtek és elmentek a templomba. A kártyázást az éj féli mise után folytathatták. Több családban így érték meg a hajnali pásztorok mis éjé t . A fiatalok a lányos házaknál gyülekeztek. Trakk ot, ultit , négyes királyt is játszottak az éjféli miséig, ahová együtt mentek. Karácsonykor, s esetenként szilveszter estéjén is mindig dióra kártyáztak . A kártyázáshoz összeülök sokszor egyegy szakácska ^ dióval ültek az asztalhoz. Ritkábban kukoricaszemre is játszottak. Pénzre játszani ugyan sokkal izgalmasabb, érdekesebb dolognak számított, de az említett ünnepeken nem volt ildomos.^ Az éjféli misé re már az első harangszótól, tizenegy órától gyülekeztek az em berek. Éjfélig énekes ember ek és énekes asszony ok vezetésével imádkoztak és - főleg - énekeltek. Ekkor kerültek elő pl. azok a karácsonyi énekek, amelyek a Szent / 31 "vagy Uram cimü énekeskönyvben nem voltak találhatok. Az éjféli mise az ünnep csúcspontja volt. Ide szinte kivétel nélkül elment a község apraja-nagyja, még azok is, akik év közben csak ritkán látogatták a templomot. A hívek számára a Megtestülés ünneplése a legnagyobb örömünnep volt. A vallásos életben ezzel csupán a nagypénteki és húsvéti misztériumok említhetők hasonló jelentős mozzanatként. Ilyenkor illett áldozni, s ezután áldozhattak még az ünnepi misén. Amint láttuk, az éjféli mise a lucaszék alkalmazásának időpontja is. Erre az alkalomra készült el a betlehemi oltár lucabúzával díszítve. /4. kép/ Az éjféli mise végeztével ért véget az előkészületi böjt. A miséről hazatérve ekkor újra asztalhoz ültek, s ha keveset is, de ettek a zsíros, s húsos ételekből. A legtöbb családban az éjféli mise után kocsonyát ettek, ritkábban más egyéb disznóhúsból készült ételt: hurkát, kolbászt, sonkát, és hozzá kalácsot ettek. Éjfélkor terített asztal volt , ahogy mondják. Sok családban megmelegítették a hagyo52 manyos ünnepi ételt, a Csépá n szármá nak is nevezett töltöttkaposzta t. Ez volt az egyetlen főtt étel, a töltöttkáposzta. Elkészítették már előző nap, hogy az ünnep első napján, azaz karácsony első napján ne kelljen tüzet gyújtani, s főzni. Ezért ünnep első napján a már említett hideg ételeket vagy a szármát fogyasztották. Az ekkor felszolgált hurkának, kolbásznak szórványos, halvány adatok szerint ismerték egykor angyali kolbász stb. elnevezését, ám ez napjainkra felejtésbe merült. Közismert viszont az angyali bögyörő a nudlira vonatkoztatva, amely karácsony böjtjén szerepelhet bojtos ételként. A nudli és a mákosguba hasonlósága az elnevezésben is közrejátszhat. Az éjféli mise után fogyasztott ételek morzsájára is nagyon vigyáztat.« A miséről hazatérve került sor általában a lovak piros almáról való megitatására. A legtöbb jószágtartó gazda ekkor vetett egy kis szénát vagy szalmát - leg többször a karácsonyfa alóliból - a lovaknak és marháknak. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a jószág is ébredjen fel Krisztus születésének tiszteletére , neki is legyen ünnep. A másik, ugyancsak közismert magyarázat szerint a jószág egészségének biztosítása erdekéoen volt szükség az éjféli etetésre, itatásra. Karácsony böjtjén a látogatókból a születendő jószág nemére jósoltak. Ha fér fi jött, akkor pl. bikabornyút vártak, ha nő, akkor üszőt. Sok pénzre is szert tehettek a hiedelmük szerint. A karácsony előtti legyet csak karácsony böjtjén szabad megfogni, akkor bele kell tenni a pénztárcába, hogy sok pénzük legyen.^ Karácsony éjszakája különleges időszak. Ekkor nem volt szabad mosott ruhát a padláson felteregetve hagyni, mert akkor abban az évben hullik az aprójószág .
