Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
Karácsony böjtjén reggeli re általában semmit sem ettek. Néhány családban azt mondjak, hogy reggelire egy gerezd fokhagymát nyeltek, hogy egészségesek legyenek . Ugyanebből a célból ettek egy-egy kisdarab aszalt gyümölcsöt , egy falat kenyeret , zsírosKenyeret, azaz többféléből egy-egy keveset. Máshol viszont, és ez tekinthető általánosnak, ezen a napon zsírral egyáltalán nem főztek. A gyerekeket kivéve, a legtöbb családban általában nem reggeliztek, az első étkezés délben volt. Sok helyen a karácsonyi bojtos ebéd előtt nyelték el egészségük érdekében a gerezd fokhagymát, majd különböző savanyúleveseket: habart bablevest , halkrumplit , s obavizbe levest , aszaltgyümölcs leves t ettek. Ezután következett a mákosguba vagy a mákostészt a , mákoscsík, amelyet karácsonyi csíknak, angyali csíknak is mondanak, , 22 s amelyet nagyon gyakran mezzel lecsurgattak. Bablevest azért főztek, hogy sok pénzük legyen, mondják. A karácsonyi halételek nem voltak Gsépá n általánosak. Néhány családban a fokhagymát ebéd után ették, olykor mézbe mártogatták, mint ahogy 25 - > a diót is. ' Ezáltal a torokfájást veitek megelőzni. Több helyen almát is ettek ebédkor. A karácsony böjti vacsora a déli maradék volt, vagy ez volt a főétkezés, amiből a leves elmaradhatott, de a mézes mákoscsik , mákosguba soha. Mind az ebédnek, mind pedig a vacsorának a morzsáját gondosan összegyűjtötték. Ezt részben megették, részben pedig az asztal sarkára összegyűjtve egészen újévig otthagyták. Ennek kar ácsonyi morzsa volt a neve. A karácsonyi morzsá t pedig a tyúkoknak adták, hogy j obban szaporodjanak . Egyes családokban a mákos nudli ból vagy a mákoscsíkb ól is adtax a tyúkoknak, hogy azoknak is legyen bővedestéje . A maradékot sem seperték le az asztalról, hanem összegyűjtve a morzsát, két karácsony közötti napokon szórták ki a tyúkoknak, hogy jobban tojjanak. ' Más családokban a karácsonyi morzsát - még a fosztáskor félretett - fias kukoricá val keverték Össze, s úgy adták oda karácsony napján délben a tyúkoknak, miközben azt mondták: Ijasodjatok, fijasodjátok, mint a csicsóka ! Egyes családokban a bableves ből pár szem babot, a mákoscsík ból pár szem tésztát, pár szem aszalt gyümölcs öt tettek a tál mellé, amiket étkezés végeztével egy kis rongyba kötöttek, s betették az asztalfiá ba a szegények részére . A karácsony böjti ebéddel kapcsolatban egyéb elképzelések is élnek Csépá n. Azt mondjak, hogy „egyszerre üljön le mindenki karácsony böjtjin ebédelni,... mert állítólag az hal meg legelébb, aki legutoljára ül le'*. A lányok ekkor is jósolhattak a jövendőbelijükre. Ugy tudják, hogy amikor a legjobb ízűt eszi a lány, akkor ki kell szaladnia a kapuba és aki arra megy, az a legény vagy olyan nevü legény lesz a férje. A karácsonyi étrenddel, a karácsonyi asztallal kapcsolatban egyéb figyelemre melto mozzanatok is élnek Csép an. Az asztalt mindig piroscsíkos abrosszal terítették le.^ d Karácsony böjtjén az asztal alá tesznek egy marék szénát, mellé egy kosárban piros almá t, kukoricá t, zab ot, búzá t, répá t, lucerná t. Ezekből a terményekből, miután hazajöttek az éjféli miséről, adtak a lónak, megitatták a lovat a piros almáról, hogy jó kövér legyen abban az esztendőben . A karácsonyi asztal alá tett terményekből és a vacsora morzsalékából, maradékából legtöbbször adtak a baromfi na A, a disznónak, marhanaK, de még a kutyának és a macskának is. Több helyen azt mondták, nogy azért tesznek egy kis csomó összekötött szénát az asztal alá, mert a kis Jézus is abban született . Nem mindenütt etették meg azonban az egészet a jószágokkal, hanem gyógyítás, füstölés céljából el is tettek belőle.^ Általánosan elterjedt, közismert baromfi varázslási eljárás volt az abroncsb ól etetés . A taligáról vagy valamilyen hordóról levették az abroncsot, majd min-
