Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
Az első hajnali misekor , azaz advent első napján vagy karácsony hetiben kezdődött a betlehemezés is, amelyről később részletesen olvashatunk. Advent , a csépai katolikusság által is szigorúan számon tartottan az egyházi év kezdete. Az előzőekben ismertetett ünnepek közül a Szeplőtelen Fogantatást is már a Megtestesülésre várva ünnepelték. Ez a lelki előkészület az ünnepre, a templomlátogatás és különféle ájtatosságok mind-mind az adventi időszak vallásos jellegét erősítették. A rózsafűzéres asszonyok adventtől hamvazószerdáig az örvendetes olvasót végezték. Más nagy ünnepekhez hasonlóan, volt rá eset, hogy karácsony nyolc adát is megtartották, lelkigyakorlattal, amelyre vendégpapokat hívtak, régen főleg szerzeteseket. A csépa iak szerint egy évben legalább kétszer, húsvétkor és karácsonykor kell, illik szentáldozáshoz járulni. Ahogy mondják: gyovont a nép karácsonyra, húsvétra . A karácsonyi gyónást advent idején végezték el. A böjti napokon, azaz kedden és pénteken gyóntak legtöbben. Adventnek a vallásos életben elfoglalt jelentőségét mutatja az a körülmény is, hogy a vasárnapi miselátogatások után általában a hajnali misékre járást emelik ki. Több családban tapasztaltuk, hogy a halottakért mondatni szokott misék egyikét valamelyik hajnali misére tetetik. Termé15 „ , szetesen ezen az egész család és rokonság megjelent regebben. ' A lelki előkészület mellett karácsonyra a házat is kitakarították, kimeszelték. Ennek alkalmai itt l fi is, másutt is azonosak. Ma már nehezen lehet az emlékezetből megállapítani, de valamikor, századunk első évtizedében papi szorgalmazásra vezették be a szállást kereső Szent Család aj17 tatosságát, amit Csépá n röviden csak Szent Család nak emlegetnek. Ennek formája a mindenkori plébánosok gyakorlatának megfelelően változó volt. A visszaemlékezések szerint régebben csupán a karácsony előtti nyolc napon a pap mise előtt a Mária oltárhoz ment és közösen elénekelték a Szállást keres a Szent Család kezdetű éneket. A szálláskeresés mai formájában szintén templomi ájtatosság. A vállalkozók közül megfelelő sorrendben kijelölt 8 család vesz benne részt. Egy Szent Családot ábrázoló képet tettek a reggeli mise alatt az oltárra. Mise után elénekelték a már említett éneket, majd a képet becsomagolták és a kijelölt család egyik tagja hazavitte. Otthon házioltárszerüen, fehér abrosszal letakart asztalra tették és mellé két gyertyát helyeztek. Ott állt másnap reggelig, amikor visszavitték a templomba. A képet elvivőknek illendő volt a hajnali miséken gyónni és áldozni. Az advent, a karácsonyi előkészület ideje kissé hasonlatos a nagyböjthöz, a zenés mulatságok, bálák ekkor is tiltottak voltak. A nagyböjthöz hasonlóan voltak, akik egész adventben vagy karácsony hetében nem ettek zsírosat. Karácsony böjtje /december 24./ December 24-nek a már említett karácsony böjtje mellett gyakorta hasznai jak még a karácsony szombatja elnevezését is. Ritkábban az egész napot értik a szent e ste , bőved este név alatt. * Már a neve is mutatja, hogy egészen a legutóbbi időkig szigorú böjtnek számított. Bálint Sándor említ ide vonatkozóan egy érdekes adatot: „Csep_a hagyó;:, szerint egész nyáron szomjas lesz, aki karácsony böjtjén akárcsak vizet is iszik."' E szigorúságra az emlékezetből és a mai gyakorlatban már nem bukkanunk, a nap bojtos jellege azonban megmaradt. Bár az ünnepi táplálkozási rendről egy másik tanulmány ír részletesen, röviden itt is meg kell emlékeznünk róla, hiszen pl. a karácsony böjti étrendhez számos mágikus cselekedet, képzet kapcsolódik. E Képzetek ma gyarázzák a táplálkozási rend vizsgált időszakon belüli azonosságát, s intenzitását. 21
