Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
Mikulás /december 6./ Újabb keletű ünnep Csépán is, éppen a vizsgált időszakban vált fokozatosan jelentősebbé. A Mikulás napi ajándékozás azonban az emlékezet szerint mindig meg volt, kinek-kinek módja, anyagi lehetőségei szerint. Mikulás estéjén , azaz előző este a gyerekek kitették cipőiket az ablakba, amelybe azután szüleik cukrot, pár szem almát, módosabb helyen csokoládét és déligyümölcsöt tettek. Azoknak a felnőtteknek, akik esetleg gyerekeikkel együtt szintén kitették cipőiket, vereshagymát tettek bele. Olykor ezt kaptak a gyerekek is. A 30-as, 40-es években iskolai hatásra alkalmanként előfordult, hogy valaki be is öltözött Télapó nak, Mikulás nak. Ilyen lehetett valamelyik szomszéd, vagy módosabb helyen a cselédlány, akit a gyerekek kevésbé ismertek. Kifordított subát vettek magukra, fejükön hegyes, hosszú piros papírsüveg volt, a hátukon lévő puttonyban vitték a gyerekeknek szánt csomagot. Ilyen beöltözésről csupán néhány esetben számoltak be adat3 közlőim. Borbála napja /december 4./ Ezen a napon vagy Luca-nap, valamilyen gyümölcsfagallyat - főleg a cseresz nyét említették - vagy pedig aranyeső gallyat tesznek vázába, vízbe és helyezik el a lakószobában, meleg helyen. A tapasztalat szerint ez karácsonyra kivirágzik Lányok és asszonyok csinálják ezt, a célja azonban már ismeretlen. Csupán lakás díszül szolgál. Sok családban pedig tapasztalható volt, hogy a Borbála napi terminushoz sem ragaszkodtak, hanem december első napjaiban vitték meleg szobába a iL levágott, vízbe tett gallyat. S zeplőtelen fogantatás /december 8./ Mint Mária ünnepet, elsősorban a Mária-társulat tagjai tartották meg. A Má r ia Kongregáció , a kongreganisták ünnepe volt az 1940-es évekig. Régen a napján, ma vasárnap ünneplik.^ Luca napja /december 13-/ A csépa i néphagyományban is az esztendőnek szokásokban, mágikus cselekményekben és hiedelmekben egyik leggazdagabb napja. Bíbájos nap , mondják. A jóslás ra, varázslásokra, rontásokra egyik legalkalmasabb nap. Éppen ezért a napot imával kell kezdeni. A legtöbb, a legutóbbi időkig gyakorolt mágikus cselekmény a baromfitartás nál található meg. Általánosan ismert a tilalom, hogy e napon nem szabad varrni, tilos fódoz ni, még a tüt sem szabad kézbe venni, mert akkor bevarrják a tyúkok ülepét, azok egész évben nem tojnak. Sokat kell viszont ülni az asszonyoknak, hogy sok kotló legyen. Ugy is mondják, hogy meg szokták feküdni Lucát , hogy hamarabb legyen ülŐs tyúk , azaz a háziasszony ebéd után 1-2 órahosszát feküdt, pihent . A baromfi megvarázsolásának több változata ismert az emlékezetből, ezeket sok családban még a 40-es, 50-es években is gyakorolták. Hamar elkötlik a tyúk , ha Luca estéjén az ablakon keresztül kidobálják, mi közben azt mondják? Az én tyúkom tojj, tojj, tojj , A másé meg koty, koty, koty .
