Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )

Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán

Az ünnepi szokások, valamint a jeles napokhoz kapcsolódó hiedelmek, az ezeken alapuló mágikus cselekmények megvalósításának körülményeit a hagyomány szigorú előírásai szabályozták. Éppen ezért viszonylag lassan változnak, fokozatosan alakulnak át, egészben vagy részben régmúlt idők emlékét őrizhetik. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem változatlanok, újabb elemekkel bővülhetnek vagy fokozatosan teljesen új szokásformákkal cserélődhetnek fel. Egyes szokások pedig teljesen eltűnhetnek. Napjainkban nem azt a szokásrendet találjuk már Csépá

n sem, mint amit ebben a tanulmányban olvashatunk. Ez egyfajta rekonstrukció. Ennek az utóbbi évtizedek nagyfokú gazdasági és társadalmi változásai az okai. Ám az egyes szokások vagy azok elemei már századunk elején kikoptak a gyakorlatból, csupán az emlékezetből utalhatunk rájuk. Ezekre a jelenségekre menet közben mindenütt igyekszünk utalni. Az a kép tehát, amelyet az alábbiakban megismerhetünk, elsősorban a századfordulótól az 1940-es évekig volt Csépár

a jellemző. Az anyag ismertetésének azt a módját választottuk, hogy a tanulmány első felében ünnepkörök szerint bemutatjuk, elemezzük a jeles napok hagyományvilágát, második részében pedig kötetünk célkitűzéseinek megfelelő értékelést végezzük el. A tanulmány ebben a formában nyilvánvalóan nem tartalmazza a teljes csépa

i szokás- és hiedelemhagyományt. Ennek Összegyűjtése teljességre törekvőén megtörtént ugyan, de tanulságait itt nem, csupán az összegező fejezetben vehettük figyelembe. Tanulmányunk elején még egyéb megszorításokat is kell tennünk. A jeles napi szokásoknak szerves részét jelentő ünnepi táplálkozási rend részletes ismertetését nem itt, hanem a község táplálkozását bemutató tanulmányban olvashatjuk, itt csupán ennek szigorú értelemben vett szokásoldalára fordítjuk figyelmünket. Ugyancsak tömörítettük az ünnepi, jeles napi szokások zenei és dalanyagának ismertetését, alkalmanként ezek bemutatását teljesen el is hagytuk, mivel a zenei hagyományokat tartalmazó fejezetben részletes ismertetésre kerülnek. Egyéb, jeles napi hagyománykörhöz kapcsolódó jelenségek természetesen találhatók e tanulmánykötet más írásaiban is.^" Itt kerülnek viszont bemutatásra és elemzésre a vallásos népélet megfigyelt, tapasztalt vagy akár már csupán emlékezetből lejegyzett elemei. A csépai ünnepi hagyományrendnek ez a része azonban közel sem teljesen feltárt. A további kutatás során újabb adatok felszínre kerülését várjuk. A tanulmányban arra igyekszünk választ kapni, hogy milyen elemekből tevődött össze a csépa

i szokásrend, ez milyen mértékben azonos a környező települések szokásaival, melyek az egyezések és eltérések feltételezhető okai, s ezek a különbségek a palóc származással vannak-e összefüggésben? JELES NAPOK SZOKÁSAI A

ndrás napja /november 30./ A 40-es évekig a lányok számára a jövendőbeli megtudakolásának, a szerelmi jóslásnak napja. Ennek révén próbálták megtudni, hogy milyen nevü ember lesz a férjük. Egész nap böjtölni kellett. Este pedig lefekvéskor a fejük alá férfinadrágot tettek, s akkor megálmodhatták, hogy milyen nevü lesz a férjük, ill. egyes adatok szerint, hogy kihez mennek férjül. Mint szerelmi jóslásra alkalmas nap ta2 lálható meg András a környező településeken és másutt is.