Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Szabó László: Csépa község társadalma

Lazább a kapcsolat a bérmaszülőkkel, akik már csupán bérmálkozásnál, s az iga­zi keresztapa, keresztanya halála esetén lépnek funkcióba. A baráti viszony meghatá­rozóbb itt, mint a bérmakomai minőség. Csépán , mint több más katolikus faluban, jellegzetes az úgynevezett szentkúti keresztség ós az ennek eredményeként létrejött műrokonsági viszony. A petőfiszállás i Szent-kútnál valamelyik 5-6 évvel idősebb, már a búcsút többször is megjárt leány a búcsún először résztvevő gyermeket /fiút, leányt/ megkereszteli a kifolyó kútvízzel, s keresztgyermekévé fogadja. Ez a búcsúban búcsúfia vételét jelenti, s később is min­dig megajándékozást, esetleg kölcsönösen is. Szentkúti kereszt /apám, anyám/ néven szólítja ezután a keresztanyát ós az ő párját /szerető jét/, s a kislány, kisfiú fe­lett mintegy gondnokoskodik ettől kezdve a keresztanya. Védi társaságban, bevezeti oda és pártfogolja bálokon, kocsmai táncokon, idősebb barátjaként. Ez a kapcsolat egy életre szólhat, és hasonló a másutt komatál küldése kapcsán kialakult viszonynak.'^ Az Alföldön általában a komálás szokása nem nagyon lelhető fel, illetve bizonyos kö­zösségekre korlátozódik. Mégsem vonhatunk a komálás és a szentkúti keresztség között párhuzamot, s tulajdoníthatjuk ezt valamely palóc hagyománynak. Ugyanis a Kiskunság­ban szerte fellelhető ez a szokás a csépa ihoz hasonló formában / Kiskunfélegyháza , Ke­cel , Ki skunma j s a/ .^ A csépa i szomszédi és komasági viszony egymást egészíti ki, s a komák azoknál a rétegeknél, ahol a szomszédi viszony a csoport-alakító tényező a szomszédságban, s ahol a nemzetség vagy had a jellemző, ott a vérségi kötelékbe illeszkednek be inkább és válnak a kiscsalád körül kialakuló társadalmi sejt aktív részeseivé. Mint mindenütt, Csépán is fontos csoportalakító tényező a kor. Az emberi élet­kort részben az évek száma, részben a tevékenység alapján tagolják, s az azonos kor­csoportba tartozókat szorosabb szálak kötik össze, hiszen azonos korban élnek, s azo­nos tevékenységet folytatnak. A két nem korcsoportjai megfelelnek nagyjából egymásnak, de mégsem azonosak. A fiúkat gyerek nek, fiú nak vagy fiúgyerekn ek nevezik, míg a leányt lány nak vagy leány­gyerekn ek. Ez utóbbi megnevezés már újabb, s valószínű a gyermek szó fiút és leányt egyaránt jelentő köznyelvi változat kialakulása után terjedhetett el. A fiúk és lá­nyok a születéstől a gyerekkor / kisgyerek , kisleány/ kezdetéig nem válnak el, s azo­nos névvel illetik őket. Az újszülött ugyan megkapja a gyerek vagy lány minősítést is, de mégis egységesen újszülött vagy baba . Ezt a nevet rendszerint a keresztelőig használják, de sokszor a baba név nagyobbaknak is kijár. Addig míg meg nem kereszte­lik /rendesen egy hetes koráig/ pogánka is, majd a keresztelőről hazatérve már néven nevezik , s csecsemők ént tartják számon. A csecsemő még szopik, de mihelyt felül, ak­kor már karonülő nek számít, majd ha járni és beszélni is tud néhány szót, akkor gye­rek vagy leány , illetve kisgyerek , kislány , kisleány . A kisgyermekkor eltart az is­kolás korig , s az iskolás mellett a gyerek , lány , leány név is általános. Az iskola elvégzése vagy tartósabb munkába állás úgy 12-15 éves korban a fiuknál a suhanc kor­ba lépést jelenti, s a lányok süldőlányk ént szerepelnek a közösség előtt. Használa­tos a suhanc mellett a süldőgyerek terminus is. A süldő-, illetve suhanc korból az ön­álló munkavállalás /éves cseléd, bizonyos munkák önálló elvégzése, házi cselédnek ál­lás/ a nagylány , legény korba lépést jelenti, s házasságig a legény legény marad, vi­szont a leány előbb úgy 17-18 éves korában eladólány néven ismeretes. Közvetlenül az esküvő előtt, a kézfogót ól számítva /sokszor a kihirdetés időpontjától/ vőlegény és menyasszony az ifjú pár jelölt. A lakodalomban a felkontyolástól kezdve a menyecske­táncot követően már nem menyasszony, hanem menyecske a leány, de a vőlegény név meg­marad /előfordul újember név, de ritkán/. A nász után, a lakodalmat követően másnap már ember és asszony a nevük, de a menyecske név is megvan az első gyermekig. Ettől kezdve az ember és asszony minőség jelzi hogy önállóak, teljes értékű tagjai a közös-

Next

/
Thumbnails
Contents