Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
az ettől számított házakra, családokra. Egy-egy ilyen szomszédi együttes tehát nagyjából 8-10 családot, házat foglal magába. Legszorosabb a kapcsolat a közvetlen szomszédokkal, azaz az első-, hátsó- és végszomszéddal, mert a közös érintkező telek, az udvar s kert napi táplálkozásra, érintkezésre, sőt kötelesség teljesítésére szorítja az embereket akkor is, ha ki sem lépnek a telekről. Az ilyenekkel közösen javítják a kerítést, esetleg kis átlépőt , kiskaput is csinálnak, hogy ha valamiért át kell menniük, akkor ne kerüljenek a kapun át. Egymás jószágjára, gyermekeire, házára vigyáznak, felelőséggel is tartoznak egymásérto Az első- és hátsó szomszédot családi eseményekre is meg szokták hívni, ott van a disznótorban, lakodalomban, keresztelőkön, s haláleset bekövetkeztekor segít a háziaknak. A többi szomszéd már csak nagyon jó barátság esetén kap helyet itt, azokat inkább a disznóöléskor, lakodalmak után, keresztelőt vagy szüretet követően kóstolóval tisztelik meg. Fontos kapcsolat még a föld- és szőlő szomszédság is. Ugy is emlegetik, hogy mesgyések vagyunk egymással. A föld közelsége, szőlők szomszédsága inkább gazdasági akciókban, szerszámok kölcsönadásában, út- ós átjáró biztosításában, s kúthasználatban nyilvánul meg, ha cselekedetre, segítségre van szükség. A föld közelsége ha közvetlen vétellel alakul ki, s ez a másik esetleges vágyait, terveit, földvásárlási szándékát keresztezi, ellentétek forrása is lehet, ez azonban tartós nem lehet, mert a munkát, napi tevékenységet gátolja a rossz szomszédság. „Mikor megvettem a földemet a Csongrádi-rétben, akkor az az ember /Ornyik/ haragudott rám, mert az övé mellett volt és ő akarta megvenni. Ganajhordás volt és meg kellett itatni a lovakat..« hát bementem a tanyába. Akkor szóltunk egymáshoz először. Megkértem: Megengedné, hogy megitassam a lovakat? Itassa meg. Aztán jóba lettünk. Ha az én jószágom bement hozzá vagy övé az enyémbe és kárt csinált, nem szóltunk. Azt mondja egyszer, hogy mit fizet a kárért. Semmit sem. Mit fizetne? Nagyon jóba lettünk, még ma is meglátogat, ha begyün Csépára. Most is volt itt a búcsúkor." „Nagy Ferenc szőlőszomszédom volt. Annak nem volt kútja, onnan permetölt az én kutamról. Átjárt. Ez természetes volt..." „Ismertük ám egymást borzasztóan, tudtuk, hogy ez a rész kivel dolgozik együtt, s az a rész kivel. Akivel közelebb laktunk egymáshoz vagy földszomszódok voltunk..." „Kóstolót a szegényebbek csak néhány helyre küldtek, a jobb gazdák 8-10-12 helyre is. A szegényebbeknél a szomszédok közül csak az első- és a hátsó szomszéd kapott, a jobb gazdáknál a többi szomszéd is... A többi kellett a rokonságnak..." Megfigyelhető, hogy a rokoni és szomszédsági viszony mellett a műrokoni kapcsolatok, a keresztkomaság nagyon fontos Csépá n. Vannak vidékek, ahol a keresztkomákat szorosan véve is a rokonok közé kell számítanunk, másutt nem.' ?1 Jóllehet itt is a rokonsági terminológiai rendszer részeként közöltük a műrokonságot, mégsem ott tárgyaltuk. Csépán ugyanis átmeneti a keresztkomák viszonya: erősebb a kapcsolat a család és a keresztkomák között, mint ezt általában a katolikus vidékeken tapasztalhatjuk, de mégis gyengébb, mint a Tiszazug református községeiben.'' Csépán van az igazi keresztkoma , aki a keresztvíz alá tartja a gyermeket, s ez korábban a legény- és legénybarátok közül került ki, ma inkább a rokonságból. Hégebben valamennyi gyermeknek ugyanaz volt a keresztapja, keresztanyja, ma gyakoribb, hogy valahány van, mindnek külön hívnak. A keresztapa és keresztanya élete végéig a gyermek mellett áll, de legfőképpen lakodalomkor tölti be násznagyk ént tisztjét, s viseli az összes egyházi költségeket. Ha a keresztgyermek meghal, akkor a kis koporsót a keresztapa viszi kezében, s ő temetteti el. A komák, komaasszonyok között szoros a kapcsolat, részesei valamennyi családi eseménynek /keresztelő, lakodalmak, haláleset, névnap, disznótor/, résztvevői a háziépítésnek akár a komák, akár a keresztgyermekek részére történik, s a keresztgyermekek is ott vannak a hasonló eseményeken a keresztszülők családjában. Egyéb munkákon, összejöveteleken azonban csak akkor vesznek részt, ha különben tagjai a szomszédi együttesnek, illetve egyéb csoportnak.
