Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
ja csakúgy, mint a Kaszák esetében, a területet és a famíliát is jelenti. A Botka- zug ban a Botka családból, a Havilla-zug ban pedig a Havrilla családból laktak többen együtt. Többen laktak Biró nevüek a BÍró-zugb an. Más családok nevei már, ha zuggal kapcsolódnak össze, nem bizonyos, hogy csoportos együtt lakásról van szó, inkább az ott élő és valamiről híressé lett egyetlen személy vagy család nevét viselik /pl. Bögi-zug, Sajó-zug, Radics-zug, Káli-zug/. Az egyes rokon családok egy zugban, egy részen lakása - mint ezt már kimutattam - telekosztódással, a belterület kis voltával magyarázható. Amikor a családok szétváltak, nem költöztek távolra ha tehették, hanem felosztották a beltelket egészen apró kis darabokra, s azon önálló házat építettek és önálló életet kezdtek. A nagycsaládoknak ezért nincsen itt különösebben nagy múltja, s erős hagyománya. Az ilyen együtt lakó rokon családok többnyire segítik egymást a munkában, bizonyos családi dolgokban közösen döntenek, de nem alkotnak életközösséget. Ezt a nemzetségnél kisebb, laza szálakkal összekötött, de nem törvényszerűen összeláncolt rokoni intézményt mind a néprajz, mind a helybeli nyelv had nak nevezi. „A had szót régi szavakéban szokták mondani: Tercsy-had, Gzúcz-had. Ez azt jelentette, hogy familia, testverség. Hogy mit jelentett ez? Hát, pl. itt voltak azok az Obernák. Azok Összetartó népek voltak mindenben. Azok egy kapa földért, egy borozdáért mindenkivel perre mentek vagy ásóra-kapára. Azt szokták mondani: Azokkal ne kezdj, mert rosszul jársz. De i lehet, hogy itt azért is mondtak rajuk, hogy Oberna-hadak, mert jól tudtak hadakozni is. Mindig összetartottak. Szelídebb családokra csak csúfneveket ragasztottak." „A had az volt, amikor összefogtak valamiben a családok." „Amikor egy család, egy familia összefogott, azt nevezték hadnak. Meg ha verekedni kellett. Na, akkor aztán összefogtak, üti Bunkó Kistyúkot! Ezek olyan csúfnevek voltak. Ha, akkor az egyik család az egyiket, a másik a másikat pártolta, bizony még agyon is verték egymást. Ez az Oberna család nagyon összefogott, de máskülönben csak a verekedésben váltak ki..." „Hát azt mondták ezelőtt, hogy az Czúcz-had, az Balogh-had. Olyan összetartó családok voltak azok, összetartottak mindenben..." „A legények azelőtt nagyon veszekedések voltak. Oszt ha az egyik nemzetség a másikkal összeverekedett, azt mondták: az a Tercsy-had vagy Palotay-had, azokkal nem bírsz. A Szilágyi-had, a Kasza-had. Azok csúnya hadak, azokkal nem birsz. Az én legénykoromban nemigen múlt el vasárnap anélkül, hogy az egyik nemzetség fiataljai a másikkal össze ne verekedtek volna. Az több ágazat volt, mindben voltak fiatal legények, leányok és bizony összeverekedA had lényegében utóbb már a verekedésekhez kapcsolódó akcióközösség, de korábban a gazdasági együttműködés vérségi alapja is volt. A nemzetség és a had fogalom az emlékezetben régóta keveredik, de mégis jól kivehető, hogy a hadak általában olyan családok, akik csoportosan laknak, aktívan segítik egymást /munka, verekedés/, összetartanak mindenben, s ezzel kiérdemlik a megkülönböztető név + had elnevezést, vagy a családnév többes számú alakját /Óbernák, Kaszák, Tercsyek, Czúczok, Balogok/. Több olyan had létezik még, akik csak ezt a többes alakot viselik családnevükben a had megjelölés nélkül, illetve róluk nem neveztek el zugot, részt. Ma a had és a nemzetség összemosódik, mégis a kettő különbsége nyilvánvaló. Az egyik főként a nemességhez kötődik /csak nemes családok nemzetségéről esik szó/, s a másik magába foglalja a volt jobbágyokat is /Kocsi, Oberna, Balogh/. A nemzetség az öröklésjogot, házasságot és nemesi címet, rangot örökítő intézmény, míg a had aktív, tevékenységgel Összekötött rokoni együttes és feltétele a nagyjából egy helyen lakás is. Csépa hadas település jellege nyilvánvaló, s e tekintetben elüt a többi tiszazugi községtől . Ott is megfigyelhetők bizonyos családok hadszerű együttesei, telekosztódással kialakult zugok / Tiszasas . Cibakháza /, ám mégsem érik el a csépa i mértéket.
