Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
...aszerint adták férjhez a lányokat: a nemzetség és a vagyon számított..." „A nemzetség azt jelentette, hogy ha valaki mondjuk olyan nemzetségből volt, hogy gazdag volt /gazda vagy kulák/, akkor az egy szegény embernek a fiát vagy lányát nem vehette el. De ha szerették egymást, akkor seml Mivel az gazda nemzetségből való volt, hát így nem kelhettek egybe. Csak olyanok, akik egyforma nemzetségből valók voltak." A nemzetség és a vagyon szinte összeforrt a vagyonosabb rétegnél, s ezek tartották fenn Csépán a nemzetség intézményét. A hagyatkozás, végrendelkezés is a nemzetségek figyelembe vételével történt. Aszerint, hogy a nemzetséghez kik álltak közelebb, kik milyen viszonyban voltak az elhalttal vagy hagyatkozóval, számíthattak az ingóságokban és szerzett vagyonban való részvételre is. 1863-ban Túrós Nagy Pál a nemzetségek figyelembe vételével szövegezi végrendeletét: „...a halála /ti. a felesége/ után maradt vagyonocska felerésze az ő legközelebbi rokonai, vagyis Eszes nemzetség közt, fele része pedig az én 62 legközelebbi rokonaim, vagyis Nagy nemzetség közt egyenlően osztassók el..." Tudni vélik, hogy akik szüleikkel szemben nem megfelelő magatartást tanúsítottak, azt kitagadták az örökségből, s ezt egész nemzetsége megsínylette. Ilyen azonban ritka dolog volt, s éppen az a jellemző, hogy ha valaki nem is tanúsított valami nagy megértést s nem volt jó kapcsolatban az elhunyt családjával, a nemzetség jogán a megfelelő hányad megillette, s még perre is mehetett miatta, mert ő győzött. A legnagyobb nemzetségnek Csépá n a Móricz generális leszármazottait tartják, akikről a szőlők vannak elnevezve. Ők, mint nemzetségek szerepelnek a köztudatban, s még akkor is fenntartják ennek az intézménynek a nevét, amikor már nem ól elevenen. Hajtűk kivül azok a nemes családok, akik vagyonukat is megőrizték és gazdasorban maradtak, használták inkább a nemzetség szót a rokonság vagy család szavak helyett. Ők büszkék voltak nemesi származásukra, nemzetségükre, s ápolták a családon belül ezt a hagyományt, s a közösség felé is úgy, hogy a megfelelő régi terminust használták. Az idézett végrendeletben, mint látjuk, a család és a nemzetség szavak felcserélhetők, azonos jelentésűek. A gazda nemzetség , nagy nemzetség , erős nemzetség /vagyonilag erős, tehetős/ már a kapitalizmus korának termékei lehetnek, hiszen - amint ezt eddig több tanulmányunkban kimutattuk - a jobbágyoknak családjuk, famíliájuk volt, és nem nemzetségük. A nemzetség a nemesek vérségi alapú intézménye volt ós nemcsak az öröklést, a vagyon tulajdonjogát, a házasodást szabályozta korábban, hanem magának a nemesi címnek, rangnak a hovatartozását, átörökítését is. 6 ^ A nemzetség férfi ágon továbbörökíthető rang, a nő utódai a nő nemzetségébe nem tartozhatnak bele. Ilyen formán nemes férfi és nemtelen nő utóda nemes marad, de nemes nő és nemtelen férfi csak libertinus lehet legfeljebb, ha a közösség jogviszonyai lehetővé teszik ezt. 1848 után ennek a jelentősége megszűnt már, de az öröklésjogot, a házasodást tovább szabályozta, s mindezzel párosult a családi öntudat, a volt nemesi rang továbbörökítése is, noha gyakorlati haszna egyre kevesebb volt. A szőlők nemzetség nevei a nemzetségi birtoklást örökítették meg számunkra földrajzi nevekben. Tudjuk azonban, hogy Csépá n a családok egy része, s köztük a nagyobb nemzetség alkotók is, zug okban, utcákb an, részek en laknak együtt, s ezek viselik a belterületen az egyes családok neveit. A belterületen már az 1960-as évek közepén is csak a legidősebb emberek emlékeztek a Kocsi-ré3z , Czúcz-rész , Tercsy-rész nevére és a helyére. 6 ^ Ma azonban még több eleven más utótagú vagy utótag nélküli földrajzi név utal az egyes családok csoportos megtelepülésére. A Kaszák nevü rész a szerteágazó, szegénysorsú, de nemesi származású Kasza-család nevét őrzi. Hogy a tér és az ott élő família mennyire összeforrott, azt mutatja ez az idézet is: „Ha itt most megállunk, úgy kell elgondolni, hogy innen az apám idejében egészen a Kaszákig láttunk. Nem voltak elkerítve az udvarok... A Kaszák azok olyan szegény népek voltak." A Szirák útján sok Szira nevű ember lakott, s a név többes számú alak-
