Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Bereczki Ibolya: Csépa népi táplálkozása
127 A karacson.ybo.it ,jé n fogyasztott gombás ételek egész Észak-Magyarországon előfordulnak, mégis inkább a Zemplén vidékére jellemzőek, mint a palóc területekre. Pócs Eva , 1965. térképei, U.iváry Zoltán , 1957- 236. 128 Cibakháza , Tiszainoka - Korkes Zsuzsa gyűjtése KHGYA 652/1, Tiszakürt - Faragó Jánosné gyűjtése KHGYA 129 Az Alföld többi részén ugyanezek az előírások voltak általánosak: Tápé - Szigeti György , 1971« 580., Mezőberény - Hathy Tibor , 1973« 350., Beregdaróc - Papp Z oltán , 1975« 275., Vezseny - saját gyűjtés. 130 Manga János , 1979» 213. Hevesaranyos on és Egerbocs on újév napján bab és tengeri főtt. Schwalm Edit , 1974. 314-315. Visontá n szilveszterkor a böjtös ételnek számító, vajjal berántott bab és mákos csík , újabban disznóhús babbal, s főtt kukorica készült. Schwalm Edit , 1978. 80. Mezőkövesd en is kukoricát főztek szilveszterkor. Zupkó Béla , 1973» 646« 131 Dömötör Tekla . 1979. 79. 132 Barna Gábor szives közlése. Részletesebben lásd a kötetben írt tanulmányát. 133 Tiszazugi reformátusok emelték ki a cibakházi akat emlegetve. 134 Gulyás Eva gyűjtése KHGYA 598. és saját gyűjtés 135 Gulyás Éva gyűjtése KHGYA 596., SZMNA I. 1. 519« 136 SZMNA I. 1. 319. E gerbocs on és Hevesaranyos on jellegzetes nagypénteki étel volt a habartbab és mákoscsík . Mátraderecské n aszalványokból főtt leves, mellé levescsík vagy mákoscsík került. Schwalm Edit , 1974. 315. A Boldva völgyében a múlt század végén ciberé vel böjtöltek. Morvay Judit . 1950. 164. Az Alföldön Tápé n olajos tésztát , olajos paszurt , Mezöberény ben mákos metélt et főztek, Ecsedi István mákos bobályka készítését írja le. Szigeti György . 1971« 562., Hathy Tibor . 1973- 350., Ecsedi István , 1934. 289. A beregi Tiszaháton nagypénteken szilvás étel lel, diós laskáv al, kásás ciberé vel, bobályká val, pattogatott tengerivel, sült krumplival és még néhány fajta étellel böjtöltek. Szabó László , 1964. I32-133. 137 N agyrév - Korkes Zsuzsa gyűjtése KHGYA 649/2., Cibakháza - Gulyás Eva gyűjtése KHGYA 593., Tiszakürt - Faragó Jánosné gyűjtése KHGYA 158 Bálint Sándor szerint a megszentelt húsvéti eledel megvédte a híveket a hosszú böjt, megtartózt atás utan a mértéktelenség kisértéseitől. Bálint Sándor , 1973» 241. 139 Tiszakürt - Magyar! Márta gyűjtése. A falusi búcsúkról szóló néprajzi irodalomban nem ismeretlenek az ehhez hasonló sztereotípiák: Jánoshalmá n Szent Anna búcsúját tökbúcsú nak, a Szentháromság vasárnapi keceli t pedig sajátbúcsú nak hívták. Algyőn ugyancsak tökkáposztá s búcsút tartottak, Szeged-Alsóváros on kovászos uborkást . Barth János , 1980. 63140 Bárt h János mutat rá, hogy a templomi védőszentek napján tartott falusi búcsúk, az ún. torkosbúcsúk az örömök jegyében a család, rokonság találkozási alkalmai, bőséges eves-ivással egybekötve. Sokkal inkább vallásos jellegű a kegyhelyek szentbúcsú ja, ahová az emberek lelki szükségletből, megtisztulást keresve, gyakran böjtöt fogadva mennek el. Ezt a kettőséget Csépá n is jól megfigyelhettük. Barth János , I960. 62. 141 Tiszakürt ön ez a keresztelői étrend még tartalmazta a régies tejberizs t is. F aragó Jánosné gyűjtése KHGYA. Palóc területeken nem voltak szigorúan megkötött ételei a széles családi körben megtartott keresztelőnek, bár mindig fontos ünnepi alkalomnak számított. A poszrik ra rendszerint tyúklevest, pörköltet főztek. Előfordul általában a fánk és a herőke , herőce a sütemények között, de a különféle kalácsok sokkal nagyobb szerepet játszanak, közülük is kiemelkedik a mákos ferentő és a morvány . Mindkettő jellegzetes észak-magyarországi ünnepi kelttészta-féle, Csépá n teljesen ismeretlen. Bátky Zsigmond, én. 116., Kapros Márta . 1975. 145-146., Istvánffy G yula , 1911. 229. 142 Csetényi Mihályné : A szülés hagyományköre, a bábák munkája Csépá n. KHGYA 754.
