Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Bereczki Ibolya: Csépa népi táplálkozása
108 Szállási Sándor é.n. 238. Tápé n a kedd és a péntek tésztás , a szerda húsosnap . Szigeti György . 1971. 504-505. 109 SZMNA I. 1. kivétel a Nagykunság és a tiszafüred i járás déli része 518., Reguly Antal , 1975. 113. Schwalm Edit . 1974. 318., Schwalm Edit . 1975. 91. 110 A hétfői krumplis ételek a Jászság ban is széles körben ismertek. SZMNA I. 1. 315. 318. 111 SZMNA I. 1. 310. 112 Botka János . 1976. 54-55113 SZMNA I. 1. 310. 114 A szárma terminológia Bálint Sándor szerint a török kor maradványa a Dél-Alföldön, és a Dunántúl legdélebbi részén; mindkét helyen széles körben elterjedt. A Közép-Tisza vidékére és a Duna-Tisza közére a Csépa-Nagykőrös vonalig húzódott föl. B álint Sándor . 1977» és a MNYJA 402. töltött káposzta címszava. 115 Csépá n is ismert mondóka volt a következő: Itten disznót öltek , Cifra hurkát esznek , jól érzem a szagát , ha nekem adnák a hátulsó lábát ! Ha nekem nem adják a hátulsó lábát . lepje be a tetű minden szál kolbászát ! Hozzáfűzték még: „Én nem szoktam kántálni, tessék egy szál kolbászt adni!" 116 Szabó István-Szabó László . 1978. 5. 117 Kisbán Eszter . 1963. 193118 Szabó István-Szabó László , 1978. 8. 119 Kisbán Eszter , 1963. 193-194. 120 Kisbán Eszter , 1963» 194., Morvay Judit , 1950.; „Az ételek rendje, az ételek ünnepeket jelző szerepe nem időtlen, nem állandó, de éppen ezért, hogy jelölő funkcióját megőrizhesse, csak lassan változik." Szabó István-Szabó László . 1978. 15. 121 Bálint Sándor , 1973. 183. 122 Szabó István-Szabó László . 1978. I3. 123 A karácsonyi ünnepkör hagyományait legújabban Bálint Sándor foglalta össze, a karácsonyi vacsora és karácsonyi asztal magyar és közép-európai hiedelemvilágát Pócs Éva elemezte. Bálint Sándor . 1973. és Pócs Eva . 1965. 124 Bálint Sándor . 1973» Ez a hiedelem ugyanebben a formában palóc vidéken is ismerte Manga János . 1979. 205. 125 Cibakházán az étkezés neve angyali vacsora . Karácsony böjtjé n vöröshagymából főzött hallevest vagy rántott levest , esetleg tejes bablevest , sóba-vízbe levest ettek, utána mákos csík ot, más néven angyali csík ot adtak az asztalra. A háziaszszony megszentelte az almát és annyi szeletre vágta, ahányan voltak a családban. Mindenki külön kivette és megette a magáét. Karácsony éjszakáján aszalt gyümölcsöket és pattogatott kukoricát ettek. Nagyon vallásosak karácsony böjtjén csak három szem búzával éltek, reggel, délben és este. Magyari Márta és Gulyás Éva gyűjtése. KHGYA. TJGzakürt katolikusai borlevest vagy ciberelevest és mákos gubát mézzel ízesítve fogyasztottak. A gyerekeknek diót adtak. Parage Jánosné gyűjtése KHGYA. Kuns zentmártonb an a karácsonyi vacsora étrendjébe tartozik a borleves , mézes mákoscsík és a többféle aszalt gyümölcs; ismeretes a karácsonyi morzsa terminus. Pócs Éva , 1965. térképei 126 Pócs Eva . 1965» 8. A ka rác s onybö jt i ebéd és vacsora rendkívül gazdag szokásvilágát ismerteti Manga János a palócföldről szóló könyvében. Manga János , 1979. 203210. A palócokénál szegényesebb karácsonyi étkezéshez fűződő hiedelemanyagot írtak le a Jászságból. Gulyás Éva . 1973/b. 127-128.
