Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Bereczki Ibolya: Csépa népi táplálkozása
búzakorpából kenyérkovásszal készített kiszit vagy cziberét . Istvánffy Gyula, 1898. 311. Schwalm Edit Eszak-Heves palóc falvainak jellegzetes nagyböjti táplálékaként mutatja be a kiszit , amelybe kenyérsütéskor meghagyott kovászt is tettek. Schwalm Edit , 1972. 310. Mátraderecské n a legismertebb böjti étel az erjesztett korpából főzött kiszi volt. Schwalm Edit , 1978. 83. Zupkó Béla leírása szerint Mezőkövesd en ugyanilyen módon készítették a ciberé t. Zupkó Béla , 1973» 644. A kiszi a Jászságban is ismert böjti eledelként. Faragó Tamás DAMNA 394-62. 33 Kniezsa István , 1955. 1/1. 266-267» M. Markus szerint a savanyú leves készítése ősi szláv hagyomány, ezt a szlovák kysel - mely a palóc kisziv el rokon - és a többi szláv nyelv azonos kifejezése igazolja; a gabonalisztből erjesztett savanyú folyadékot először italként fogyasztották és csak később, liszttel behabarva vagy rántva alakult levessé. Kelet-Szlovákiában a savanyúleves neve ciberej , amely nemcsak nevében, de nyersanyagában és készítési technikájában is azonos a kysel lel, de a magyar ciberév el is. M. Markus , 1977» 34 nAz én öreganyám korába vót, az én anyám mondta: Ezelőtt árulták a kiszit . Ez az asszony is csinált, oszt kűdte vóna a másik faluba árusítani az urával. Az meg nem akarta vinni. A hátán vót valami cserépkantáb a. Lehajolt, oszt aszonta, hogy még ennyit se adok hitelbe! oszt kiborult. Azért csinálta, hogy egy szalmaszálat felvesz, azért hajol le. Kiszit csináltak, az volt az. Én nem láttam, csak így hallottam." - Légrádi Sárid orné 82 é. rk. 35 Reguly Antal : » csóré - a savóba édes tejet és lisztet habar, egy-egy túrót bele." Reguly Antal . 1975. 114. Istvánffy Gyula szerint a csóré olyképpen készül, hogy a tehéntúró savóját fölforralják s azt egy kis tejfeles liszttel, vagy tejfel hiányában tojással behabarják, s mint a gyomorra jótékony hatásút, betegeknek gyakran készítik. Istvánffy Gyula , 1398. 310. Schwalm Edit írja le, hogy Egerbocs on és Hevesaranyos on a savót önálló ételként, csóróieves néven is fogyasztották. Schwalm Edit, 1974. 314., Schwalm Edit . 1972. 310. 36 Faragó Jánosné gyűjtése KHGYA 57 Kádár Lajos gyalogbéresek mindennapos ételének írja le a zsír nélküli kásalevest. Kádár Lajos , 1959. 25. 33 A táskaleves nek ezt a formáját Ecsedi István munkájából, valamint Jászárokszállásról is ismerjük. Ecsedi István , 1934. I70. 39 Kisbán Eszter , I960. 6. 40 Eresztett pép címszó az MNL I. kötetében, írta Kisbán Eszter . Kisbán Eszter , I960. 10. 41 ",.« a magyar nyelvterület északi felén eresztett formában készített lisztpépnek, amit a palóc területen gancá nak - buktá nak neveznek, mákkal való fogyasztása meghatározott időpontban úgy látszik, csak egy tájegységben rendszeres, s ez éppen a centralis palóc vidék." Kisban Eszter , 1968. 100. A ganca terminológia és változatai dunántúli és csallóközi előfordulás mellett a palóc népnyelvre jellemzőek, de szórványosan a Duna-Tisza közén és Dél-Tiszántúlon, Szeged vidékén is megtalálhatók, mig az Alföld többi részén a puliszka és a szuszogó elnevezés általános. Kisban Eszter , I960. 13-14., valamint eresztett pép címszó a MNL I. kötetében. Lásd még Balassa Iván , I960. 413«, Bálint Sándor . 1957. 496. Bálint Sándor . 1977. 131. 42 TiszaKürt ön ugyanebben a formában készítették. Faragó Jánosné gyűjtése KHGYA 43 Készítése az Alföldön széles körben elterjedt. Lásd erről: Balassa Iván , I960. 417-413. 44 Tiszakürt ön galuská nak, nokedli nek nevezik. Lásd Kakuk Mátyás e kötetben közölt tanulmányát. 45 A Jászságból Jászfényszaru ból írták le a kanálvert haluska terminológiát. DAMNA 425-66. 46 SZMNA I. 1. 59« kérdéscsoport: Gyúrt, kifőzni való és levestészták.
