Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai

16 Kerekdomb , egyébként káposztás központnak is látszik, nagyobb területre szál­lít. Itt kívánom megemlíteni Bácskai Vera-Nagy Lajos . 1973« munkáját, amely az egész magyar népterületre kiterjedően vizsgálja a piacközpontokat, területünkről konkrét adatokat nem közöl. 17 Botka János . 1977- 215. 18 Berkes Antalné 79 éves elbeszélése: „Libát nagyon is sokat tartottunk, akkor még jövedelmező vót. Mikor fölkapott egy transzport, vittük eladni. Elvittük Al­párra, Kürtre, Csongrádra, oszt jó pízt kaptunk érte. Mikor mán erősebbek lettünk vót mán fias disznóm, meg vettünk lovat, meg tehenet, de addig csak a baromfival foglalkoztam." /Saját gyűjtés/ 19 Scheftsik György . 1935. 438-439» 20 Szombatfalvy György . 1931. 148. 21 Szabó István . 1974. 92. 22 Saját gyűjtés 23 Botka János . 1977» 85. 24 Szabó István , 1974. 96. 25 Botka János . 1977« 169« 26 Scheftsik György , 1935« 439. 27 Botka János , 1977. 78. 28 Fényes Elek . 1860. 83. 29 Botka János , 1977. 164. 30 Barna Gábor gyűjtése 31 Mivel a tiszazugi szőlők egy tömbben elhelyezkedve egységesnek mondható szőlő­kultúrát képviselnek és sem az értékesítés módjában, sem annak irányultságában nem mutatnak lényeges eltérést, a továbbiakban Csépá n kívül a szelevényi és tiszakürti adatokat is figyelembe vettem. Ebben elsősorban Barna Gábor 1976-os gyűjtésére tá­maszkodtam. 32 Szlankó István , 1971. 102. 33 Barna Gábor gyűjtése 34 „A borfás kocsi kb. 4 m hosszú volt. Három hordó fért el rajta hosszában. A borfa fenyőfából volt, hogy ne rágja a hordót, mint az akácfa. A csapófával és az erre kötözött lánccal a hordó csúszását akadályozták meg. A rakonca a borfát tar­totta. A borfás kocsit általában két lóval húzatták. A borfát, amelynek átmérője 25-30 cm volt, a kunszentmártoni fatelepen vették meg maguknak a fuvarosok." / Bar­n a Gábor gyűjtése/ 35 „Csépa a borrul vót híres, hogy Csépára gyerünk borér. Ez vót, gyümölcsért, al­máért. Csépára, mer ott van." /Saját gyűjtés/ 36 Szlankó István , 1971. 37 Barna Gábor gyűjtése 38 Saját gyűjtés, de említi Botka János , 1976. 27. is. 39 Saját gyűjtés 40 Kotics József gyűjtése. „Rengeteg kádár járt ősszel szüret előtt, akkor na­gyon vették a hordókat. Cegléd ről is jöttek, ott sok vót, de Félegyházár ól, Kecs­kemét ről, Kunszent ről is." 41 Botka János , 1976. 46. 42 Saját gyűjtés és Kotics József gyűjtése 43 Bakó Ferenc , 1951« A magyar paraszti mészégetés kutatásával kapcsolatban a munkamenet leírásán kívül megemlékezik az értékesítés különböző módozatairól is. E témakörben a legfrisebb munka Viga Gyula , 1980. tanulmánya. A Bükk-hegység szlo­vák meszeseinek kereskedő útjait vizsgálja, térképe szerint eljutottak az Alföld Tiszazughoz közel eső területeire is.

Next

/
Thumbnails
Contents