Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai
44 Nagy István "?6 éves elbeszélése: „Vótak olyan göröncsérek . Ide gyüttek ilyen .nagy kocsikkal, oszt az szalmával vót tele, úgy. vót benne az edény. Úgy gyüttek, megálltak, oszt árulták. Ez vót a főút, itt megálltak, Oszt ha egy vett, akkor szólt, hogy göröncserek vannak , ószt gyüttek az emberek, vótak annyian is körülöttük, mint a búcsúba." /Saját gyűjtés/ 45 A hasonló vándorárusotról Banner Benedek , 1948. írt összefoglaló munkát. Major B álint ; 1897. a Tiszazugban, Nagyrév en megjelenő házalók között említi a patikárusok at, a gyócsos tót ot, a gyűrűs zsidók at, taliánok at, házaló csizma árusok at. 46 Petercsák Tivadar , 1975. a zempléni vándoriparosok, drótosok ós ablakosok életmódjáról írva, a vándorlásukat bemutató térképet is közöl. Eszerint vándorlási körzetükbe tartózott a Tiszazug is. Vincze István elbeszélése: „Még az én szüleimnél is vótak drótosok . Akik gyüttek arrul fölülről, a hegyek közül. Tudott tótul is meg németül, azok gyüttek. A hátán bádog, osztan gyütt. Osztan elkódorogta a fél nyarat, pár hónapot, oszt hogy vitt is haza valamit nem tudom, de élődött, azt tudom biztosan, hogy élődött." /Saját gyűjtés/ 47 „Régebben hordták a szelevényi halászok a halat ide. Csak így az utcán árulták a halászok, elkelt az úgy is, nem kellett annak piac." /Saját gyűjtés/ 48 Botka János . 1977. 107» A paraszti tömegek munkavállalását tárgyalja Katona Imre, 1958. 49 Botka János , 1977» 186. 50 Botka János , 1977- 187-188. 51 A cselédeskedést azonban nemcsak az anyagi kényszer váltotta ki. Gyakran azért küldték a lányokat szolgálni, hogy városon új ételfélék készítését, a terítés módját, a tisztálkodás, szépítkezés elemeit megtanulják. Az új ételek, a különböző divatok elterjesztői sok esetben a faluba így visszatért cselédlányok voltak. 52 Botka János . 1977» 159» Lásd még Pogány Mária . 1966. 53 Botka János , 1977. 166. 54 Botka János , 1977. 168. 55 Scheftsik György . 1935. 438-439. 56 A Csépai Egyházi Levéltár házassági anyakönyvei alapján. 57 Major Bálint , 1897« 35« A régi idők vízi és száraz malmairól ír. 53 Kotics József gyűjtése 59 Botka János . 1977- 212. 60 1932-ben Szolnok megye 55 községében 745 termelőnél folyt selyemhernyó tenyésztés. Scheftsik György , 1935« 250. 61 A csépai ak gyakran csatlakoztak a kunszentmárton i búcsúsokhoz, kereszthez , nem volt tehát mindig önálló csépa i processzió, /Barna Gábor szíves közlése/ 62 A kegyhely történetével kapcsolatban 1. Jordánszky Elek , 1896. és Mária-Radna kegyelemhely rövid története... 63 Bálint Sándor , 1956. 64 „Engemet is a Szentkútnál megkeresztelt egy nő, azóta is körösztanyámnak szólítom. Akkor sokan, a fiatalság mind keresztelkedett, választott magának egy keresztszülőt." Nagy István 72. éves elbeszélése. 65 A búcsújárás témájához lásd még a Pálosszentkút története című kiadványt és P. Zadravecz István , 1934. 66 SZMNA II. kötet. Betlehemezés kérdéscsoportja alapján. Az összefoglalást írta: Barna Gábor /megjelenés alatt/ 67 Velő Györgyné 81 éves elbeszélése: „Egyszer emlékszek rá, hogy karácsony előtt való nap négy nagy fölnyőtt férfi beállított hozzánk, így vidékrül gyöttek azok is, oszt lejátszották a betlehemet, csak nem vótunk velük megelégedve, hogy ilyen emberek is mennek." /Saját gyűjtés/ 68 Körzetéről is részletesebben lásd a kötetben Barna Gábor cikkét. i
