Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai

ÖSSZEGEZÉS Egy falu kapcsolatrendszerét nem lehet csupán a kapcsolatok irányultságával jellemezni. Igen lényeges kérdés a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális igé­nyek által létrehozott, életre hívott kapcsolatok egymáshoz való viszonya, gyako­riságuk, intenzitásuk. Lényeges összetevő az is, hogy az egyes helyekkel milyen szinteken alakul ki kapcsolat. Természetesen szorosabb viszony fűzi a falut azok­hoz a helyekhez, amelyeken nemcsak egy igény elégíthető ki, hanem több, egymástól esetleg függetlenül is. Az egy meghatározott helyhez fűződő, eltérő jellegű kap­csolatok maguk is erősítik egymást. A gazdasági jellegű kapcsolatok sorában az árukapcsolatokon belül a piac és a vásár szerepe elsődleges. A csépa i vásárokra és a piacokra egyaránt jellemző, hogy a vásárlók zöme a szomszédos alsó-tiszazugi falvakból kerül ki, Tiszasas ról, Tiszaug rói és Szelevény ről. Az árusok valamivel tágabb körzetből jönnek. A piacra Kunszentmárton ból, Lakitelek ről, Csongrád ról, Szentes ről és Kerekdomb ról. A vásár esetében ennél még szélesebb a kör, szerepel benne Kecskemét , Szolnok , Hódmezővá­ sárhely , Kiskunfélegyháza , Kunszentmárt on , Csongrád és Mezőtúr . A lókupecek és ba­romfi kofák még ennél is távolabbra jártak el. Csépá ról piacozni Kuns ze nt márt on b a és Csongrád ra jártak. "Vásárba Kuns zent­márt ón ba, Csongrád ra, Öcsöd re, Tiszakécské re, Lakitelek re, Alp ár ra, Félegyházá ra, T iszakürt re, Kecskemét re és Szolnok ra is elmentek, ez szintén meglehetősen széles körzet. Még a gazdasági jellegű kapcsolatok körébe tartozik az az intenzív csere­kapcsolat, amely tágabb körzetben a Dél-Alföld gabonatermő vidékeivel kialakult. Ez nemcsak termékek cseréjében nyilvánult meg, részes aratásra is erre jártak. En­nek megfelelően a borhordás és a részes aratás nagyjából azonos körzet felé irá­nyul, a borhordás azonban érint távolabbi körzeteket is és fokozottabban délkele­ti irányba mutat. A kevésbé jelentős gazdasági kapcsolatok /malom, olajütő stb./ szintén a Kunszentmártónh oz, Csongrád hoz fűződő viszonyt erősítették. A nem gazdasági kapcsolatok közül a búcsújárás és a betlehemes csoportok migrációja szolgál tanulsággal. Ezekre általában igaz, hogy főleg a tágabb környe­zet katolikus falvai felé irányul, elsősorban Cibakháza , Csongrád . Kunszentmárton felé. Van azonban ilyen téren is kapcsolat a szomszédos alsó-tiszazugi falvakkal, a reformátusokkal is. E kapcsolatok jellemzője, hogy nincs oda-vissza közlekedés, s nem érint szélesebb rétegeket. A búcsúk esetében individuális jellegű, mert pél­dául Tiszasas ról, Tiszaug rói csak személyenként, családonként jöttek el a csépai búcsúra. Csépá ról betlehemes csoportok jártak ki Tiszasas ra, Tiszaug ra és Szele­vény re, de onnan nem jöttek. Csépa az anyakönyvek alapján vizsgált minden periódusban Kunszentmárton nal és Szelevénny el állt a legszorosabb házassági kapcsolatban. Csépa a legszorosabb, legintenzívebb kapcsolatban minden téren a szomszé­dos tiszazugi falvakkal állt, Szelevénny el ós Tiszasas sal, valamivel kevésbé Ti­szaug gal. Feltűnő, hogy a többi tiszazugi faluval, Nagyrévv el és Inokáv al kapcso­lata alig van. Tiszakürtt el az összefüggő homoki szőlőterületen keresztül érint­keztek többet. A nagyobb távolság ellenére Cibakháza és Csépa között viszonylag sűrű közlekedés folyt. A környező városiasabb helyek közül a legszorosabb viszony Kunszentmárton­nal, valamivel kevésbé Csongrád dal és még kevésbé Szentes sel volt.

Next

/
Thumbnails
Contents