Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai
ÖSSZEGEZÉS Egy falu kapcsolatrendszerét nem lehet csupán a kapcsolatok irányultságával jellemezni. Igen lényeges kérdés a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális igények által létrehozott, életre hívott kapcsolatok egymáshoz való viszonya, gyakoriságuk, intenzitásuk. Lényeges összetevő az is, hogy az egyes helyekkel milyen szinteken alakul ki kapcsolat. Természetesen szorosabb viszony fűzi a falut azokhoz a helyekhez, amelyeken nemcsak egy igény elégíthető ki, hanem több, egymástól esetleg függetlenül is. Az egy meghatározott helyhez fűződő, eltérő jellegű kapcsolatok maguk is erősítik egymást. A gazdasági jellegű kapcsolatok sorában az árukapcsolatokon belül a piac és a vásár szerepe elsődleges. A csépa i vásárokra és a piacokra egyaránt jellemző, hogy a vásárlók zöme a szomszédos alsó-tiszazugi falvakból kerül ki, Tiszasas ról, Tiszaug rói és Szelevény ről. Az árusok valamivel tágabb körzetből jönnek. A piacra Kunszentmárton ból, Lakitelek ről, Csongrád ról, Szentes ről és Kerekdomb ról. A vásár esetében ennél még szélesebb a kör, szerepel benne Kecskemét , Szolnok , Hódmezővá sárhely , Kiskunfélegyháza , Kunszentmárt on , Csongrád és Mezőtúr . A lókupecek és baromfi kofák még ennél is távolabbra jártak el. Csépá ról piacozni Kuns ze nt márt on b a és Csongrád ra jártak. "Vásárba Kuns zentmárt ón ba, Csongrád ra, Öcsöd re, Tiszakécské re, Lakitelek re, Alp ár ra, Félegyházá ra, T iszakürt re, Kecskemét re és Szolnok ra is elmentek, ez szintén meglehetősen széles körzet. Még a gazdasági jellegű kapcsolatok körébe tartozik az az intenzív cserekapcsolat, amely tágabb körzetben a Dél-Alföld gabonatermő vidékeivel kialakult. Ez nemcsak termékek cseréjében nyilvánult meg, részes aratásra is erre jártak. Ennek megfelelően a borhordás és a részes aratás nagyjából azonos körzet felé irányul, a borhordás azonban érint távolabbi körzeteket is és fokozottabban délkeleti irányba mutat. A kevésbé jelentős gazdasági kapcsolatok /malom, olajütő stb./ szintén a Kunszentmártónh oz, Csongrád hoz fűződő viszonyt erősítették. A nem gazdasági kapcsolatok közül a búcsújárás és a betlehemes csoportok migrációja szolgál tanulsággal. Ezekre általában igaz, hogy főleg a tágabb környezet katolikus falvai felé irányul, elsősorban Cibakháza , Csongrád . Kunszentmárton felé. Van azonban ilyen téren is kapcsolat a szomszédos alsó-tiszazugi falvakkal, a reformátusokkal is. E kapcsolatok jellemzője, hogy nincs oda-vissza közlekedés, s nem érint szélesebb rétegeket. A búcsúk esetében individuális jellegű, mert például Tiszasas ról, Tiszaug rói csak személyenként, családonként jöttek el a csépai búcsúra. Csépá ról betlehemes csoportok jártak ki Tiszasas ra, Tiszaug ra és Szelevény re, de onnan nem jöttek. Csépa az anyakönyvek alapján vizsgált minden periódusban Kunszentmárton nal és Szelevénny el állt a legszorosabb házassági kapcsolatban. Csépa a legszorosabb, legintenzívebb kapcsolatban minden téren a szomszédos tiszazugi falvakkal állt, Szelevénny el ós Tiszasas sal, valamivel kevésbé Tiszaug gal. Feltűnő, hogy a többi tiszazugi faluval, Nagyrévv el és Inokáv al kapcsolata alig van. Tiszakürtt el az összefüggő homoki szőlőterületen keresztül érintkeztek többet. A nagyobb távolság ellenére Cibakháza és Csépa között viszonylag sűrű közlekedés folyt. A környező városiasabb helyek közül a legszorosabb viszony Kunszentmártonnal, valamivel kevésbé Csongrád dal és még kevésbé Szentes sel volt.
