Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Kapros Márta: Naptári ünnepek a visontai néphagyományban

KAPROS MÁRTA: NAPTÁRI ÜNNEPEK A VISONTAI NÉPHAGYOMÁNYBAN Fejezetünkben az év egyes ünnepeihez, ún. jeles napjaihoz kapcsolódó szokásokat és hiedelmeket mutatom be. Az anyag helyszíni gyűjtését 1968-ban végeztem, akkor még azzal a céllal, hogy a külszíni fejtés miatt indokolt áttelepítés után az újonnan felépült faluban megismétlem, s a két anyag összehasonlításával keresem a választ arra, hogy egy ilyen mélyreható változás milyen hatással van a község lakóinak szokásaira. Mivel az áttelepítésre nem került sor, e vizsgálat elmaradt. így most munkám tervezett első részét mutatom be: a falu régi, ún. hagyományos szokásait, pontosabban ami ezekből a helyszíni gyűjtés módszerével felderíthető. Időben ez a századfordulótól a második világháborúig terjed, erre a korszakra jellemző. Itt sorolom fel azokat a visontai lakosokat, akik elbeszéléseikkel, válaszaikkal leginkább segítségemre voltak: Bagi Józsefné (sz. 1897), Csesznok András (sz. 1889), Csesznok Dezső (sz. 1889), Fehér Istvánná (sz. 1887), Forgács Lajosné (sz. 1893), Hárman Józsefné (sz. 1906), Kecskés Andrásné (sz. 1900), Kecskés Antalné (sz. 1887), Kovács Józsefné (sz. 1892), Nagy Mártonné (sz. 1886), Sőregi Imréné (sz. 1886), Szuhár János (sz. 1895), Szuhár Jánosné (sz. 1897), Trubacs Józsefné (sz. 1900), Zavarkó Pál (sz. 1895). Visonta lakóinak jelesnapi szokásairól nem találunk leírást a korábbi szakirodalomban, a környék falvaiból azonban ismerünk gyűjtéseket. Elsőnek Istvánffy Gyula munkáit említjük, aki a Mátra északi oldalán fekvő községekből közöl értékes adatokat (Adatok a palóc nép babonáihoz. Ethn., III. 1892. 351—362.1.; Ujabb adalékok a palócok néprajzához. Ethn., V. 1894. 181-199. 1.; Palóc babonák és gyermekjátékok. Ethn., VI. 1895. 108—118. L), s rögzíti egy betlehemes játék szövegét is (Betlehemi pásztorjáték a mátraaljai palócoknál. Ethn., II. 1891. 388—394.1.). Általában a megye naptári ünnepekhez kapcsolódó szokásairól találunk rövid leírást a Borovszky által szerkesztett monográfia-sorozat Heves megyei kötetében (Kürti Menyhért, Heves vármegye népe. In: Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Budapest, é. n. 194—220. 1.). Benkóczy Emil Eger környékén gyűjtött anyagát adja közre,melyben az év jeles napjaihoz fűződő hiedelmeknek és mágikus szokásoknak külön alfejezetet szentel (Egervidéki babonák. Ethn., XVIII. 1907. 99—102. 1.). Berze Nagy János a jelentősebb naptári ünnepeken gyakorolt szokásokat rögzíti Besenyőtelekről írt cikkében (Babonák, babonás alakok Besenyőtelkén. Ethn., XXI. 1910. 24-30. 1.). Megfigyelés alapján készült ismertetést olvashatunk a maconkaiak Márk-napi búzaszenteléséről Madarassy Lászlótól (Palócföldi búzaszentelő. Ethn., XLI. 1930. 158-160. 1.). Némethy Endre a közeli Domoszlón kérdezett ki egy szlovák származású asszonyt főleg a jelesnapokhoz fűződő szokásokról és hiedelmekről (Domoszlói hiedelmek és szokások. Ethn., LVIII. 1947. 122-123. l.).Nagy Gyula honismereti monográfiája (Képek Gyöngyössolymos történetéből. Gyöngyös, 1964) is összefoglalja röviden „az esztendő ünnepeit". Mivel azonban ezek a közlések különböző szempontú - esetenként csak alkalomszerű - gyűjtések eredményei, másoknál az adatok helyhez, időhöz pontosan nem köthetők, nem látszott célszerűnek összevetni gyűjtött anyagommal. Az utóbbi években megjelent dolgozatok közül Bakó Ferencnek a májusfa állítás szokásáról írt alapos, elemző-összehasonlító tanulmányát említeném, melyben az egész megyére kiterjedő gyűjtések eredményeit dolgozza fel (A májusfa és a májusi kosár Heves