Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )
Bakó Ferenc: Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai
35. Sütó'ház a Kúrián, Pincesor 9. sz. akkor nyerte el mai 70 méteres hosszúságát azért, mert a gazdasági pangás, a munkanélküliség idején a pince anyagát, a homokot építkezéseknél értékesíteni tudták. — Ilyen pince a 11. számú, aminek építését az eddig elmondottak alapján 1840 körüli időre becsüljük. (42. ábra) A pinceág azonban ennél jóval régebbi lehet, annak korára csak a fent említett 1728. évi adat mérvadó, de semmi sem mond ellent annak, hogy maguk a lyukpincék még ennél is nem régebbiek. Ali. számú pince mellvédfala újított, valószínűleg a 10. számú szomszédéhoz lehetett hasonló. A bejáraton belüli kis térség neve „ternác", ahol eredetileg boros edényeket tartottak, ma itt is hordók állnak. Innen lejtős, rövid folyosó, a torok vezet a pincébe. Ezek a hosszú pincék többnyire egyágúak, de több család tulajdonában vannak, így a belső részek tulajdonosai átjárnak a többiek részén. Ali. számú pincének is két gazdája van, s míg az első rész tulajdonosa a maga pincéjét kőlapokkal burkoltatta, addig a pince másik fele eredeti állapotában van. (40—44. ábra) 3. Anyagok, szerkezetek és formák Általános érvényű szabály az, hogy a műszaki fejlődés korai szakaszaiban, amikor még a közlekedés és a szállítás kezdetleges módon történik, a dolgozó társadalmi rétegek csak a helyben, vagy közelben elérhető építőanyagokat használják fel. A szabály érvényességét leszűkíti még két jelentős tényező hatása, úgymint: az építőmunka szerszámainak fejlettségi szintje és a jogi, társadalmi korlátozások. A népi építkezés helyi jellegét, fő vonásait tehát természeti, gazdasági és társadalmi, kulturális tényezők határozzák meg. Visonta népe közvetlenül, vagyis saját községi határai között két alapvető építőanyaggal rendelkezett és ez a föld, valamint a vessző volt. 1730-ban Veréb János és Szabó György kúriáját úgy írják le, hogy sárból készült („ex luto erecta"), és ez a kifejezés több