Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Bakó Ferenc: Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai

36. Sütó'ház a Kúrián, Pincesor 9. sz. technikát is takarhat, de egy kétségtelen, hogy a fal alapanyaga a fold volt. Ugyanitt a másik helyi anyag, a fa is megjelenik, mert a földházhoz egy kis kamra is csatlakozik, ami fából készült. Amint tudjuk, a Kúriának ezek a tulajdonosai nem tartoztak a nagybirtokosokhoz, ezért építkező módszereik is átmenetet képeznek az urak és a jobbágyok között. Később és nem sokkal ezután a Kúrián is két kőházat említenek, de a nagybirtokosok lakóházai és gazdasági épületei — borház, vendégfogadó — kőből épültek. 1734-ben a malmok még fából vannak és valószínű, hogy a Lovrana hercegnőhöz kapcsolódó )dátum, 1765 jelzi azt az időpontot, amikor a faépítkezést kezdi felváltani a kő. Az uradalmi építő gyakorlat azonban a fát még jó ideig megtartotta, mert 1791-ben a Frajzajzen kúriához tartozó lóistálló még „fábul rovott". A népi építkezés legfontosabb falazó anyagai a XVIII. században a vessző és a döngölt föld voltak. Visonta legrégebbi lakóházai fonott fallal készültek és joggal feltételezhetjük, hogy időben visszafelé haladva a középkor felé, ez az építkezési mód uralkodó volt itt. A falu határa már a XVIII. század elején nem termett épületfát, ezért a sövényház