Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

Az új gazdaságirányítási rendszerben a termelőszövetkezetek zömében bevezették a készpénzfizetéses garantált bérezést. A visontai tsz-ben ennek jelentősége nem volt, mert hosszú éveken át a tagok megszokták, hogy a bérüket a munkaegység-bérezéses rendszerben pontosan megkapták. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a bérük nagy részét ne havonta, hanem az év végén egy összegben kapják meg. Ez a közös gazdaságnak is jó volt, mert év közben kevesebb kifizetést kellett eszközölni. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás keretei között különös fontosságot kapott, hogy a tsz üzemi és munkaszervezete állandóan tökéletesedjen. A termelőszövetkezet beruházásai Az ipartelepítés miatti kisajátítások A termelőszövetkezet az elmúlt 15 év alatt állóeszköz-állományában is sokat fejlődött annak ellenére, hogy az ipari beruházások miatti korlátozások ezt nagymértékben akadályozták. 1961—62-ben 2 db 15 vagonos kukoricagórét, vasvázas gépszínt, hídmérleget, palántanevelő telepet, csomagolót, ikerszaporítóházat, ideiglenes gépműhelyt, 1966-ban kombájnszérűt, gépszínt, üzemanyagtöltő állomást, 1967-ben víztárolót, 2 db hideglevegős takarmányszárítót, takarmánykeverőt, 1968—69-ben új szeszfőzdét, szesztároló pincét, pálinkapalackozót, törpevízművet hidrogióbusszal, a pincéhez és szeszfőzdéhez utat, 1970-ben új kertészeti telephelyet, magtárat, szőlőfeldolgozót, pincét, új víztárolót, új gépműhelyt, növényvédőszertárt, 1970-73 között a szőlőtermesztési brigádoknál 10 brigádszállást melegedővel. 1973-ban új palackozó és szeszraktárt létesített a termelőszövetkezet, 1973—74-ben megépült a Brezova- ós Borhy-tanyára, valamint a Nagytelepre vezető út, stb. ~ A tsz 1962-63-ban 30 hold, 1967-ben 105 hold, 1968-ban 55 hold, 1969-ben 34 hold új szőlőt telepített. A felsoroltakon kívül egy sor apróbb létesítménnyel gazdagodott a termelőszövetkezet. Az új szeszfőzde 1970 januárjában kezdett üzemelni 2 főzőkatlannal. A palackozóban 1970 nyarán indult meg az akkor még csak tíz asszonyt foglalkoztató termelés. Az állóeszköz értéke teljesen tehermentesen 1975. január 1-én 73 762 000 Ft-ra növekedett. A termelőszövetkezeti beruházásokkal szorosan összefügg az ipari objektumok részére igénybevett területek, felszerelések és épületek kártalanítása is. Mivel a károsodás nagymérvű volt, körülötte sok téves mendemonda is kering, szükséges a kérdésre bővebben is kitérni. A termelőszövetkezet területeit mindjárt az induláskor, 1961-ben kezdték lefoglalni. Az igénybevételek meggyorsultak 1964-ben, amikor a bánya nyitóárkát indították be, majd 1965-ben, amikor az erőmű építése megkezdődött. 1974-ig az alábbi területek kerültek át az iparhoz: szántó 578 kat. h. kertészet 61 kat. h. oltványtelep 5 kat. h. szőlő 118 kat. h. rét 28 kat. h. legelő 11 kat. h. összesen: 801 kat. h. A termelőterületeken kívül ipari célokra igénybe vették a Tévén tanyai 4500 hl tárolókapacitású borospincét (1800 hl üvegbetétes betonhordóval), egy 40 vagonos magtárat, szőlőfeldolgozó présházat, 2 db lakóházat, egy permetlé tornyot, 5000 q kapacitású