Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

Az erőműnek Visonta térségébe való telepítése 1964 novemberében vált köztudomásúvá. Először 400 megawattosra, majd 600-ra tervezték, végül 800 MW-tal valósult meg. Az első felvonuló 1965 tavaszán a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat Tábi Dezső által vezetett előkészítő csoport volt. 1965-ben kirendeltséget létesített az Erőmű Beruházási Vállalat is. Ezt követően sorra vonultak fel az erőmű építésén dolgozó vállalatok, a 22-esen kívül a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Gyárkémény építő Vállalat, a Magyar Hajó- és Darugyár, az Április 4. Gépgyár, a Láng Gépgyár, a honvédségi építő alakulatok, a Felvonószerelő Vállalat, a Földmunkát Gépesítő Vállalat, az Erőmű Karbantartó Vállalat.. . Összesen mintegy 40 vállalat építői és szerelői és több termelőszövetkezet kubikus és szerelő részlege dolgozott az erőmű építésén. 1969-ben a visontai tsz-től is 6 hónapig dolgozott az erőműnél egy 80 fős szerelő részleg, akiket az inárcsi tsz-től vett át, de a kormánynak a székhelyen kívüli segédüzemek megszüntetésére vonatkozó határozata alapján leépített. Az erőmű és a külszíni bányával kapcsolatos beruházásokon 1968—70-ben dolgoztak a legtöbben. Ekkor az ittlévő dolgozói létszám elérte a 6000 főt. Jelenleg (1975-ben) az erőműben 800 fő, a Gépszerelő Vállalatnál szintén 800 fő, a „Thorez" Külfejtéses bányaüzemnél mintegy 2800 fő dolgozik. Az erőmű és a bányaüzem a IV. ötéves terv legnagyobb beruházásaként valósult meg. Építése közel 13 milliárd Ft-ba került. A beruházott összeg kétharmadát az erőmű építésére, egyharmadát pedig a bányaüzemre fordították. Az Erőmű Vállalat 1967-ben alakult meg. Gagarin nevét 1968-ban vette fel. A névadó ünnepségen jelen voltak a Szovjetunióból a csillagváros képviselői is. Az erőmű igazgatója kezdettől fogva Kallós József, aki előbb az építkezés miniszteri biztosa volt. Párttitkára Vajai István, utána, — jelenleg is — Alaxai László. Az erőmű első gépegysége 1969. június 19-én kezdte meg az energia szolgáltatást. A hivatalos üzembe helyezés 1973 májusában volt. Az ünnepségen Kádár elvtárson és a hazai vendégeken kívül Gagarin bajtársai is képviseltették magukat. Ekkor állították a főbejárat elé Gagarin szobrát. Az erőmű jelenleg az ország legnagyobb ilyen létesítménye. A hazai villamosenergia-termelés 25%-át, az ország villamosenergia-fogyasztásának 20%-át biztosítja, amikor teljes kapacitással üzemel. A Gagarin Hőerőmű ma kétszeresét termeli annak a villamosenergiának, mely 1938-ban az ország összes fogyasztása volt. Az erőmű építésével egyidejűleg 1966-ban kezdték meg építeni a markazi víztároló tavat. A tó 170 hektáros területet foglal el, feltöltve 8,5 millió m

3 vizet fog fel. Feltöltését 1968-ban kezdték meg. Két partja fokozatosan vikendházakkal épül be. Igen kedves színfoltjává vált a Mátra aljának. Az erőmű szennyezésének hatását 1969—70 telén a frissen leesett havon lehetett először legjobban szemmelláthatóan érzékelni. A friss havat a Szurdok-tetőig fekete korommal vonta be az erőmű. A pernye és koromszennyeződés az erőmű újabb generátorainak üzembe helyezésével fokozódott. A házi kerteket, padlásokat, szőlőket feketén vonja be a szennyeződés. Szeles időben pedig a pernye átláthatatlan felhőbe burkolja az erőmű környékét és a falut is. 1969 óta mindennapossá vált az előbb ismeretlen hangorkán, ami a kazánok fúvatását jelzi. A 201 méteres erőműkémény, a hűtőtornyok és az erőmű üzemi épülete a környékről már 15—20 km távolságról is láthatóak. Esti fényei egy közepes nagyságú város fényével vetekszenek. Az erőmű és a külszíni fejtés, valamint a falu jövőjével kapcsolatosan az elmúlt 15 évben megjelent sok híranyag elősegítette, hogy Visontát egész ország, és bizonyos fokig a külföldiek is megismerjék.