Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )
Kovács Béla: Visonta község középkori története
Csobánka fia János és fiai a Gyöngyös melletti benei vár birtokosai voltak, a másik Csobánkafi, Péter és fia Pál örökölték Visonta birtokot. A XIV. század elején kialakult feudális anarchia idején a Csobánkák Csák Máté pártjára álltak, s ezért Károly Róbert király előtt kegyvesztettek lettek. Birtokaikat a király hűtlenség címén elkobozta és 1323-ban az Aba nemzetség Kompolti ágához tartozó Kompolt fia Pál fia Imrének adományozta, többek között Visontát is. 15 (A Kompolti ág Aba fia Domoszló egyenesági leszármazottait jelenti.) Ez a Pál és utódai kezdték magukat adományozott birtokukról Visontai családnéven nevezni. 1358-ban Visontai Imre fiai: János, István és Imre megosztoztak a falu birtokjogán. 16 1406-ban Visontai János már nem élt: özvegye és két fia: István és János Visonta egy részének birtokjogáért rokonaival pereskedni kezdett 1 7 , de 1416-ban 900 Ft kártérítés lefizetése után a Visontaiak kezén maradt a falu birtokjoga. 18 1421-ben Visontai János utód nélkül hunyt el, s a birtok a király kezére szállt vissza. 19 Zsigmond király a Kompolti ág egy másik leszármazottjának adta a birtokot: nánai Kompolti Istvánnak, a későbbi országbírónak. 20 Fiai és ezeknek leányági örökösei mintegy nyolcvan esztendeig elhúzódó perben álltak egymással, s a család birtoklásának csak kihalása vetett véget. Még 1510-ben a Guthi Országh és a Kompolti család olyan kölcsönös örökösödési szerződést kötött, amelynek értelmében bármelyik család kihalása esetén a másik család örökli a birtokokat. 21 A Kompolti család birtokai és közöttük Visonta is így 1522-ben Országh Mihály fia László, majd ennek kiskorú utóda Kristóf kezére szálltak. A XVI. század negyvenes éveiben Kristóf gyámja Losonczy István volt a birtokok használója. 1570-ben Országh Kristóf halála után Borbála nevű nővérének férje Török Ferenc birtokába jutott, majd 1606-ban leányuk Török Zsuzsanna házassága révén Nyáry Pál és örökösei birtokolták. A Nyáryak 1658-ban a községet zálogba adták a gyöngyösi Sőtér Ferencnek és Sőtér Benedeknek, 1666-ban pedig Vámosi alispánnak. Később Bata Zsigmond és Serédi Ferenc bérelte, de a Nyáry örökösök tulajdonjoga a hódoltság egész tartama alatt megmaradt. 1673-ban Almási András gyöngyösi plébános a sári apátság részére elfoglalta ugyan a falut, de később uralkodói rendelet tiltotta el ennek birtoklásától. 22 Településtörténet A régészeti kutatások során felszínre került X—XI. századi temetők és településnyomok azt bizonyítják, hogy ebben az időben két-három kisebb, egymástól különálló településfolt alakult ki a község jelenlegi területén. Ezek összeolvadásából a XII—XIII. században alakult ki az a településszerkezet, amelynek nyomai a mai napig is megfigyelhetők. Az említett 1278-ban kiadott oklevél csak a falu nevére szolgáltatja a'legkorábbi írásos adatot, illetve Visontai Kelemen fia Pál nevét említi, aki egy peres ügy kapcsán királyi megbízottként járt el. 1304-ből származik az az adat, amelyet a településtörténet vizsgálatánál közvetve bár, de fel tudunk használni. E szerint a faluban a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templom állt, s a plébánia jövedelme sem lehetett kevés, mert Lajos nevű papja már korábban egy kápolnát építtetett a Veresmarton megtelepült pálos rend számára. 23 Az 1332—37 között keletkezett pápai tizedjegyzékek bejegyzései is azt bizonyítják, hogy a plébánia jövedelme a környékbeli községek között a legnagyobb volt, mert a visontai plébánosok évente 25—30 garas tizedet fizettek. 24 A templom jelenlegi titulusa is a Szent Kereszt felmagasztalása. Ez a tény és a templom formai jegyei arra engednek következtetni, hogy a mostani templom átalakított
