Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája

I. EGY JÁSZDÓZSAI CSALÁD GENEALÓGIÁJA FODOR FERENC a "Jászság életrajza" c. /Budapest, 1942./ munkájában hatalmas forrásanyag felhasználásával s az adatok rendkívül finom és mélyreható elemzésével foglalkozik a Jászság népével, s könyvének XI. fejezetében megállapítja, hogy : " A jász nép fajilag meghalt a török alatt, mint közjogi és tájfogalom pedig elhalványult az eladatás szomorú idejében. "Uj jász népnek" kellett itt megszületnie uj közjogi helyzetből és uj környezethatésokból és ennek az uj nép-alakulásnak már csak egyetlen hatótényezője volt : a még ki nem halt történelmi öntudat, az egykori kiváltságok, az egykori szabadság emlékezete, a föld egykori birtoklásénak tudata. Ezt adta át a maradék nép mindenkor az újonnan jövőknek. És ebből megszületett a redemptió uj jász népe. " /Fodor F.1942. 184./ FODOR FERENC-nek a közöltekben süritett következtetéseit kívánjuk gazdagítani, értelmezni és a lehetőség szerint módosítani jelon dolgozatunkkal, melyben a Jászság egyik községének : Jászdózsának egyetlen, az 17oo-as évek dereka táján beköltözött családja : Kiss Mátyás és neje Rákos Kati házasságából származók genealógiáját óhajtjuk bemutatni teljességében a helybeli római katolikus egyház anyakönyvében foglaltak alapján az 192o-as évek derekáig bezárólag. Tesszük ezt abban a reményben, hogy belőle világossá válik : miként terebélyesedik egyetlen egy házaspárra, mint ősre visszavezethető családi hálózat Jászdózsén, miként épülnek be folyton szélesedő körben a leszármazók a falu családjaival, vagy idegenből beköltözőkkel kötött ujabb házasságok révén biológiailag a falu közösségébe s válnak társadalmilag is tagjaivá. A dolgozatunk lényegét tevő leszármazási táblázat elkészítéséhez az ösztönzést és ötletet a szolnoki Damjanich János múzeum néprajzosának : Szabó Lászlónak mult nyári helyszíni gyűjtése adta, melynek során Papp Erezné,

'Vai<xl jászdózsai adatközlő a vele folytatott beszélgetés során, mint az emiitett ős egyik leszármazója, emlékezetből felvázolta a származási rendjét családjának fel- és lemenő ágakon lényeges vonásaiban a nevek közlésével. A munka technikai kivitelezését pedig az tette lehetővé, hogy a helybeli esperes ur :Bolya Ferenc szíves volt rendelkezésünkre bocsátani egyik elődje,az irodalmi munkásságáról is jól ismert Zupkó Ágoston plébános ur által az 17oo-as évek legelejétől, vagyis az egyházi anyakönyvezés kezdetétől elkezdett és az ABC betűi szerint elkülönített mutatóját az egyházi anyakönyvbe bevezetett születési adatoknak /újszülött neve, születésének, később megkeresztelésének időpontja/, melyet kiegészített a házassági anyakönyvek adataival /a házastárs neve, a házasságkötés időpontja/, és a halotti anyakönyvek adataival /elhalálozás időpontja/, s esetleges - az anyakönyvekben előforduló - egyéb, számunkra rendkivül fontos adatokkal /mint pl. a községből való elköltözés, a társadalmi állás, esetleges testi fogyatékosság, idegenből való származás,stb./ A Zupkó plébános ur által jelentős részében elvégzett munkát hasonló szempontok szerint utódai is folytatták s a születési adatoknak bevezetésével általában az 192o-as évek köze-