Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája
péig elkészültek, sőt az addig bevezetettek tekintetében a házassági adatokat az 195o-es évekig bezárólag feltüntették. Az ABC betűi szerint elkülönítetten, születési adatok sorrendjében készült névmutatót szerkesztői gondosan és pontosan állították össze, Erről a bennünket érdeklő családra vonatkozó adatok feldolgozása során meggyőződtünk. A mellékelt leszármazási táblázat nem tette lehetővé - miként terjedelméből is kitetszik -, hogy azt a helyszínen dolgozzuk fel Ezért fotókópiát készítettünk róla s a feldolgozás annak alapján történt. Ebből csak anynyi hátrány származott, hogy ahol a fotókópia halványabbra sikerült, H az adatok ellenadatokkal nem voltak egybevethetők /mint pl. a házastársakra vonatkozó dátumoknál/, a kelet napokat illető adatainál elvétve pontatlanság keletkezhetett, ez azonban érdemben az adatok hitelét nem rontja. Ahol az eredeti szöveg akár rongált állapota következtében, akár a,fotókópia halványsága miatt olvashatatlan volt, azt külön megjegyeztük és feltüntettük. Ilyen azonban csekély mértékben fordult elő. A leszármazási táblázat használatára és kezelhetőgége érdekében a következőket kell megjegyeznünk; A család ősének tekintett Kiss Mátyás,és neje Rákos Kati, mint szülők neve 1753. XII. lien fordul elő első ízben, amikor 1776. II. 12-én Bozóki Sálhoz férjhezment Judit nevü gyermekük született; második gyermekük, Erzèi, l?6l. VI. 23-án született, s meghalt 1782, III,4-én, Harmadik gyermekük, Boris, 1764.VII,8-án született, s férjhez ment Papp Józsefhez 1784.1.6-án. Negyedik gyermekük István, 1768,11. 15-én született és feleségül vette Tábori Ilonát 1786. XI.26-án. Kiss Mátyás és neje Rákos Kati - minthogy nevük a K, illetőleg a R betűs kimutatásban 17oo-as évek legelejéig visszamenően nem fordul elő, feltehetően mindketten idegenből jöttek Dózsára. Mint ősöket, őket I.-es római számmal jelöltük. Életben maradt, s házassági kötelékre lépett három emiitett gyermekeiket egyenként II. római számmal jelöltük második nemzedékként, mellettük arabs számmal a születési sorrendet. Ily módon ők három ágat képviselnek, melyekről a kimutatásokat a továbbiakban elkülönítve vezetjük. E három ágon belül a kimutatásokban a tovább élő gyermekek, amennyiben,házassági kötelékre léptek, tehát uj családot alapítottak, önálló egységben szerepelnek. Technikailag oly módon, hogy az egyes családok kimutatása a közvetlen elődtől származó házastárs nevével kezdődik s annak az ottani nemzedéki fokát feltüntető római és születési sorrendjét meghatározó arabs számát kapja, utána a vele házasságra lépő másikjházastárs, vagy esetleg több házastárs neve, a házasságkötés Időpontja következik, majd a házasságából származó gyermekek minden esetben a férj vezeték nevével arab számmal jelölt születési sorrendben s dátummal, illetőleg a tovább élők és uj házassági kötelékbe lépők a házasságkötés időpontjakor nemzedéki rendjüknek megfelelően római számmal ellátva. A továbbélő gyermekek házastársénak neve után minden esetben a házasságkötés időpontja következik, utána - ahol arra a névjegyzék e házastársra vonatkozó adatai módot nyújtottak — beírtuk + jellel elhalálozásának időpontját is, ellenőrzés és nagyobb pontositás érdekében. Az ezután következő, szintén + jellel ellátott halálozási dátum minden esetben az G sorban szóbanforgó gyermek elhunytának időpontját jelenti összhangban a betűrendes alapkimutatás rovatrendjével.
