Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: Jászdózsa és a palócság
összehasonlítást, ha nz lehetséges volt, mindkét szempontból elvégeztük. A leírások bár célratörően jellemzik a kiválasztott jelonségekot, a magyarézatlnál azonban szélesebb körben kellett mozognunk. Ugyanis a szerzőknek fel kellett tárniok a kérdés leglényegesebb összefüggéseit a kultúra egyéb területeivel, meg kellett mutatniok, hogy ez a kiszakított rész milyen Összefüggés! rendszerbe illeszkedik. Valamennyi tanulmánynak moz gásába n kellett a kultúrát megra gadni a, annak ellenére, hogy elsőso rban a s záz adforduló anya gét mutattuk be. A jelenségek folyamatként való felfogása egyrészt a kapcsolatok és okok magyarázatánál volt fontos és igy történeti távlatot nyertek a vizsgált kérdések, /pl. családszervezet, határhasználat/, másrészt jelentőssé vált ez a felfogás az olyan összehasonlításnál, amikor szokást vetettünk össze szo — kassal. Ekkor Ugyanis egy-egy jelenséget nem Btatikus pontjainál megragadva hasonlítottunk össze, hanem a tevékenység oldaláról megközelitve, mint cselekvések láncolatát /pl. lakodalom/. * Ugy véljük az egyes tanulmányok felépítésükben, megoldásaikban többé-kevésbé elege t tettek ezeknek a feltételeknek és sikerült a SZABÓ L. elméleti munkájában lefektetett néhány alapelvet a gyakorlatba hasznosan átültetni, sőt munkatársaink felkészültsége 'én tovább is fejleszteni. Azonban látható az is, hogy a tervezett tanulmányok közül t öbb nem készült e l, s a kötet legalábbis éles formában nem.tartotta meg ezt a hármas beosztást. Következésképpen elmaradtak a néprajzi részeket bevezető tanulmányok is. Mindez nem azért következett be elsősorban, mert munkatársaink nem gyűjtötték össze a tanulmányok anyagát,vagy nem Írták meg határidőre a cikkeket. A kötet szerkesztése ugyanis számolt ezzel. Ugy osztottuk ki,ugyanis a feladatokat, hogy ugyanazt a jelenséget más-más témán többen is vizsgálták, Igy egy-egy el nem készült tanulmány nem változtathatta meg a koncepciót, csupán a terjedelem csökkent. Sokkal mélyebb oka van annak, amely miatt a kötet hármas tagolását, tervezett felépitését nem valósíthattuk meg. A megvalósithatatlanság a kultura^^rmés^etébol kavejtkezik.. Előre tudtuk azt, hogy a felvetett kérdéseket megvilágítani szándékozó kijelölt jelenségcsoport csak az első pillanatra, a részletesebb elemzés előtt kelti bennünk azt,a hitet, hogy ilyen vagy olyan megőrzött vagy átvett jelenség kategóriájába tartozik. Sejtettük, hogy sok jelenség, amelyik a gyűjtés során megő'rzöttnek látszik, arról az elemzés kiderítheti, hogy helyben is ugyanúgy talaja van, illetve lehet régebbi vagy ujabb átvétel, s igy az általunk alkotott egyik csoportból a másikba kerülhet. Világos volt előttünk az ls, hogy a kiragadott kérdéskör csak bizonyos vonatkozásai alapján került be az általunk kijelölt részbe. Más vonatkozásai alapján beilleszthető a másik két kérdéskör reprezentáns bizonyitékai közé is, hiszen egy-egy közösségben a lakodalom, a néphit, a társadalom, stb, a legkülönbözőbb korú és eredetű elemekből épülhet fel és alkothat jelenség rendszert. Miért kell akkor e munkahipotézissel ilyen részletesen foglalkoznunk ?
