Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: Jászdózsa és a palócság
toznak, a mint hegyvidéki és síkvidéki egymásra utalt, szoros gazdasági kapcsolatban levő vidékek is szorosan összeforrtak. A gyűjtő és feldolgozó munka elméleti tekintetben SZABÓ L. 197ovben megjelen " A társ adalom néprajza alapvető kérdéseiről " cimü munkáján nyugodott." 1 " A szerkesztés az ebben foglaltakat tekintette alapelvnek, amikor kijelölte az egyes témaköröket és meghatározta a tanulmányok szempontjait és felépítését. Mivel ez a munka nem foglalkozik minden, a jászdózsai kötet szempontjából alapvető kérdéssel, ezért messzemenően figyelembe vettük az addigi irodalmat is és igyekeztünk álláspontot.kialakítani már a munka kezdetén a néprajzi és etnikai csoportokkal kapcsolatban is. A kötetet eredetileg három részre osztottuk. Ez a három részre osztás egyúttal három eltérő jellegű kérdéskört vizsgált volna. Először olyan kérdésekkel foglalkoztunk volna, amely leginkább alkalmas lehet a község—• r" • be a XVII-XVIII század folyamán beköltözött palóc lakosság magával hozott kultúrájának maradványaira tanulmányozására. Az eddigi népraj zi (.irodalom s gyűjtéseink szerint erre a néphit és a népszokások vizsgálata látszott legalkalmasabbnak. A néphit egészét , s a szokások közül a lakodalmi szokásokat jelöltük ki vizsgálandó témának. A második rész elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozott volna, amelyek a település és palóc vidék érintkezését, egy közigazgatási és egyházkerülethez való tartozását, az egymást kölcsönösen kiegészítő, eltérő jellegű, de érintkező tájak egymásra hatását világították volna meg. Eredeti terveink szerint ide sorolhatónak véltük az építkezé s, ünnepi táplálkozás, a Szt.Vendel kultusz a, a kendermunkák , a kenyérsütés és a g abonan e- műek szemnyerésének kérdéseit boncolgató tanulmányokat. Végül a harmadik részt olyan témakörök alkották volna, amelyek azt bizonyítanák, hogy az itteni sajátos jogi viszonyok, a hegyvidékitől altérő földrajzi környezet eleve kizárják, hogy a beköltözők bizonyos magukkal hozott hagyományokat megőrizzenek, illetve az itt élők érintkezés sorén átvegyenek és meghonosítsanak. E témakörbe a jogszokásokat, a családszervezetet , a határhasználatot és a fokhagyma termesztését soroltuk. Az egyes részeket antropológiai , történeti , földraj zi és nyelvészeti tanulmány, vagy tanulmányok vezették volna be. Pontosan szabályoztuk az egyes tanulmányok alapelyeit is, s ez az alapelv a szerkesztésben, a tanulmány felépítésében is kifejezésre jut. Minden tanulmány két alapvető részből áll : egyik részben teljes aprólékossággal ismertetjük a vizsgálandó kérdéskört.Jáss dózsán, ugy hogy erről az olvasó teljes képet kapjon /pl. a néphit minden területe/. Majd ezt az anyagot, illetve az anyag bizonyos vonatkozásait a tanulmány második részé ben összevetettük a palóc vidékek anyagéval, s elemző módon minden tanulmányíró rámuta tott az összefüggésekre, különbözőségekre, S állást foglalt - ha ez egyáltalán lehetsé ges volt - az egyezések vagy különbözőségek magyarázatát illetően, A leírásnak a szerkesztés alapelvei szerint tartalmaznia kellett két olyan szempontot, amely az összehasonlítás két lehetőségét hordta magában. A vizsgált kulturális jelenséget szerkezetében és egyes elemeibea i s egyaránt jellemezni kellett a szerzőknek, s az
