Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó László: Jászdózsa és a palócság

való mogállásához vezetott volna. Az elért, vagy közvetlen elérhető eredmények egy kötet­ben való összefoglalása ezért szükségessé vált, a reálisnak látszott. A már meglévő anyag alapján világos volt előttünk, hogy milyen lényeges kérdések tisztá­zásához járulhat hozzá Jászdózsa. A tanulsággal járó kérdések közé tartozott az e tn ikus kérdés 13. . A jász, az alföldi magyar és a palóc lakosság együttélése, összeolvadása a községen belül kitűnő lehetőséget blztositott etnikus kérdések tanulmányozására, Igy ve­tődhetett fel 197o-ben a Palóc Munkaközösség ülésén az, hogy Jószdózsán megvizsgáljuk a palóc betelepülők és a palóc vidékkel való érintkezés hatását, 1971 januárjában a már feljárt meglehetősen nagy anyag birtokában SZABÓ LÁSZLÓ elkészítette a konkrét terve­ket. Bár ez hip^otetikus jellegű volt, mégis alkalmas arra, hogy a folyó kutatásoknak egy szűkebb medret és elérhető célt szabjon. Az uj szempontú kutatások, kiegészítő gyűjtések azonnal megkezdődtek. 1971 nyarán pedig 35 napos gyűjtést saerveztünk 17 fő számára, akik között előre felkészített középisko­lás gyűjtők /Hamar Anna, Lepuschán Anna, Kertész Margit, Terjéki Éva/ is voltak, külön fotós/TAR GYÖRGY/és gráfikus/NÉMETH ZOLTÁN/is dolgozott több napon ét velünk. A gyűjtés eredménye : hatalmas adattári anyag, több mint 5ooo fénykép, 6o órányi magnetofon fel­vétel, s a Damjanich és a Jász Múzeum számára gyűjtött tárgyi anyag. A már korábban ki­jelölt és a kötetben helyet kapó tanulmányok addigi anyaga igy alaposan kiegészítve ke­rülhetett feldolgozásra. A gyűjtés során több családi irattárat s jelentős egyéb szórvány iratot sikerült meg ­szereznünk. Ez adott módot arra, hogy olyan részletes vizsgálatokat végezhettünk, mint a kötetben is közölt Kis család genealógiája. Az egy hónapnál tovább tartó munka során a plébánia iratanyagának jó részét átnéztük, mikrofilmeztük. Munkánk során 1963-tól a mai napig mind a község lakossága, mind vezetősége, a párt és a tanácsi dolgozók, a pedagógusok, á művelődési ház dolgozói, s az egyház segítőkészen, figyelemmel kisérte működésünket. Nekik ezúton is köszönetünket fejezzük ki I II. Kötetünk anyaga tehát egy nagyobb, monografikus teljességű gyűjtés anyagából van kiemel­ve, amely ha nem is teljes egészében, de rendelkezésünkre állott már 197o-ben,amidőn meghatároztuk kötetünk alapelveit. Az alapelvek elméleti és gyakorlati célt szolgáltak. Egyrészt választ kerestünk néhány olyan alapvető fontosságú kérdésre, amely az 1967^3 Palóc Munkaközösség alakuló gyűlésén felvetődött, de természetszerűleg nem oldódott meg / néprajzi és etnikai csoport fogalma; etnokulturális specifikum kérdése; egy etnokul­turális csoport néprajzi módszerekkel történő körülhatárolása; az etnikum fogalma/. Másrészt konkrét vizsgálatokkal igyekeztünk kimutatni, hogy egy integrált kultúrájú jászsági közösség műveltségét képviselő műveltségbeli összefüggés-rendszerre Jiogyan ha­tott a palócság, illetve a palóc vidék kultúrája, amellyel kettős kapcsolata volt a ki­választott településnek ! egyfelől befogadta a XVII-XVIII. század folyamán tömegesen i­de költöző, palóc vidékről lehúzódó lakosságot; másfelől állandó kapcsolatot tartott fenn e vidékkel,mert szomszédos területek, egyházilag egy közigazgatási területhez tar-

Next

/
Thumbnails
Contents