Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: Jászdózsa és a palócság
való mogállásához vezetott volna. Az elért, vagy közvetlen elérhető eredmények egy kötetben való összefoglalása ezért szükségessé vált, a reálisnak látszott. A már meglévő anyag alapján világos volt előttünk, hogy milyen lényeges kérdések tisztázásához járulhat hozzá Jászdózsa. A tanulsággal járó kérdések közé tartozott az e tn ikus kérdés 13. . A jász, az alföldi magyar és a palóc lakosság együttélése, összeolvadása a községen belül kitűnő lehetőséget blztositott etnikus kérdések tanulmányozására, Igy vetődhetett fel 197o-ben a Palóc Munkaközösség ülésén az, hogy Jószdózsán megvizsgáljuk a palóc betelepülők és a palóc vidékkel való érintkezés hatását, 1971 januárjában a már feljárt meglehetősen nagy anyag birtokában SZABÓ LÁSZLÓ elkészítette a konkrét terveket. Bár ez hip^otetikus jellegű volt, mégis alkalmas arra, hogy a folyó kutatásoknak egy szűkebb medret és elérhető célt szabjon. Az uj szempontú kutatások, kiegészítő gyűjtések azonnal megkezdődtek. 1971 nyarán pedig 35 napos gyűjtést saerveztünk 17 fő számára, akik között előre felkészített középiskolás gyűjtők /Hamar Anna, Lepuschán Anna, Kertész Margit, Terjéki Éva/ is voltak, külön fotós/TAR GYÖRGY/és gráfikus/NÉMETH ZOLTÁN/is dolgozott több napon ét velünk. A gyűjtés eredménye : hatalmas adattári anyag, több mint 5ooo fénykép, 6o órányi magnetofon felvétel, s a Damjanich és a Jász Múzeum számára gyűjtött tárgyi anyag. A már korábban kijelölt és a kötetben helyet kapó tanulmányok addigi anyaga igy alaposan kiegészítve kerülhetett feldolgozásra. A gyűjtés során több családi irattárat s jelentős egyéb szórvány iratot sikerült meg szereznünk. Ez adott módot arra, hogy olyan részletes vizsgálatokat végezhettünk, mint a kötetben is közölt Kis család genealógiája. Az egy hónapnál tovább tartó munka során a plébánia iratanyagának jó részét átnéztük, mikrofilmeztük. Munkánk során 1963-tól a mai napig mind a község lakossága, mind vezetősége, a párt és a tanácsi dolgozók, a pedagógusok, á művelődési ház dolgozói, s az egyház segítőkészen, figyelemmel kisérte működésünket. Nekik ezúton is köszönetünket fejezzük ki I II. Kötetünk anyaga tehát egy nagyobb, monografikus teljességű gyűjtés anyagából van kiemelve, amely ha nem is teljes egészében, de rendelkezésünkre állott már 197o-ben,amidőn meghatároztuk kötetünk alapelveit. Az alapelvek elméleti és gyakorlati célt szolgáltak. Egyrészt választ kerestünk néhány olyan alapvető fontosságú kérdésre, amely az 1967^3 Palóc Munkaközösség alakuló gyűlésén felvetődött, de természetszerűleg nem oldódott meg / néprajzi és etnikai csoport fogalma; etnokulturális specifikum kérdése; egy etnokulturális csoport néprajzi módszerekkel történő körülhatárolása; az etnikum fogalma/. Másrészt konkrét vizsgálatokkal igyekeztünk kimutatni, hogy egy integrált kultúrájú jászsági közösség műveltségét képviselő műveltségbeli összefüggés-rendszerre Jiogyan hatott a palócság, illetve a palóc vidék kultúrája, amellyel kettős kapcsolata volt a kiválasztott településnek ! egyfelől befogadta a XVII-XVIII. század folyamán tömegesen ide költöző, palóc vidékről lehúzódó lakosságot; másfelől állandó kapcsolatot tartott fenn e vidékkel,mert szomszédos területek, egyházilag egy közigazgatási területhez tar-