Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó László: Jászdózsa és a palócság

JÁSZDÓZSA ÉS A PALÓCSÁG A jászdózsai. kutatások lényegében 1963-ban indultak meg helyszíni és levéltári anyagfeltárással. Ekkor a fő cél az volt, hogy ez a települési-szerkezetében archaikus, nam nagy lélekszámú, jó levéltári anyaggal rendelkező település modellje legyen az ekkor induló " Szolnok megyei történeti néprajzi kutatások n nevü programnak, ezen belül iH a jászsági történeti néprajzi vizsgálatoknak. I963-I966 között.főként levéltári kutatások folytak és csak néhány tájékozódó gyűjtésre szálltunk ki, . ., Ezt követően SZABÓ LÁSZLÓ megkezdte az intenzivebb terepmunkát, amelybe 1968-tól SAB- , KADI IMRE joghallgató és TÓTH ILONA néprajz-szakos egyetemi hallgató is bekapcsolódott. A munka ezután már a monografikus feldolgozás igényével folyt. 1966-ban ugyanis megkezdődött a jászdózsai Kápolnahalmon egy nagyszabású régészeti feltárás is BÓNA ISTVÁN, majd STANCZIK ILONA vezetésével, s ez magában hordta annak lehetőségét, hogy Jászdózsáról évek múlva az őskortól napjainkig egy részletes feldolgozás születhessek. A Kápolnahalmon feltárt románkori és gótikus templom maradványok lehetőséget adtak arra Í9, hogy a majdani monográfiában az addig kevésbé adatolható középkor is helyet kaphasson. 1968-ban SZABÓ ISTVÁN .történész is bekapcsolódott a munkába. Feladata a XVIII-XI. század bizonyos lényeges kérdéseinek kutatása lett, A több szalon folyó történeti*4iéprajzi kutatás, valamint az ettől független, de ugyancsak a szolnoki Damjanich Múzeum szervezésében és .munkát ár s ai által végzett régészeti kutatások egyre több embert vonzottak Jászdózsára, 1969^-197o-ben sikerült bevonnunk a munkába GULYÁS EVA és BARNA GÁBOR debreceni egyetemi hallgatókat, BALOGH LÁSZLÓ nyelvészt, majd 1971-től HENKEY GYULA antropológust is. 1969- től már meghatározott témakörökben dolgoztak a munkaközösség tagjai. Az össze — gyűjtött és kicédulázott anyag a Damjanich Múzeum adattárában minden munkaközösségi tag számára rendelkezésre állott, s a feldolgozás során ki-ki szabadon használhatta a másik gyűjtéseit. 1970- től azonban fordulat következett be az addigi munkában. Kívánatosnak látszott ugyanis monográfia helyett egy kisebb kötetben gondolkodnunk, mert a monográfia elkészítése a különbijző munkahelyeken dolgozó vagy még tanuló hallgatók számára nagyon távoli célnak tűnt. Ez idővel a munkaközösség széteséséhez, a munka anyaggyűjtési szinten - 3o9 -