Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés

Figyelemre mól tó az is, hogy a trágyát még a XVIII. század második fölében is a Tárná­ba boritot ták, s egészen a mult század utolsó harmadáig általánosan főként tüzelőnek 39 vagy kerítésnek / ^ár a dja/ használták. Természetesen a fokhagy matormesztés elképzel­hető trágyózatl an földön is. Intenzív termesztés esetén mégis számolnunk kell valami­lyen talajerő—utánpótlással, A fokhagymatermeszténnél azonban csak az istállótrágyát használják, a termesztés menete nem őrzött meg más talajjavító módszereket / a kender termesztésénél általános a hamuval való trágyázás, más növényeknél 195o-ig az ugarolás/. Tudjuk azt is, hogy a.Berek kertként hasznosítása és egyáltalán a kertgazdaság a község­ben későbbi fejlemény. A kortgazda::ágra vonatkozó irásos emlékeink a mult század elsp /j. 0 feléből - kivéve a Homokon található szőlőket - nincsenek, A fokhagymatermesztés másik nagyobb tere Jászdózsán a régi szérűskertek övezete. Amig ezt a területet általánosan szérűskertként hasznosították /raktározás, állattartás/ az állatok kártevése és a kazlak miatt ki sem alakulhatott komolyabb kerti müvelés r Márpe­dig a kertek csak a tanyarendszer kialakulásával párhuzamosan veszitik el eredeti funk­ciójukat, s teszik lehetővé, hogy az ott felszabadult területet más módon aknázzák ki. A tanvásodás nagyobb mérvű megindulását pedig szintén az I856. évi tagositás teszi lehe­, 41 tove. Ha egymás mellé állítjuk a fokhagymatermesztés kezdetének időpontját valószínűsíteni pró­báló adatainkat, azokból egyértelműen a mult század hatvanas évei rajzolódnak ki. Ezt az időszakot valószínűsítik azok az adatok is, amelyek a fokhagymatermesztők társadalmát, a termelők vagyoni megoszlását vizsgálják, s amelyekből kirajzolódik e növénykultúra kiala­kulásának oka is. A fokhagymatermesztés — mint erre már hővezetőnkben is utaltunk — a község szegényebb lakosságának ad kiegészítő jövedelmet. A szegényebb lakosság azonban nem egységes. Közülük sem mindenki foglalkozik fokhagymatermesztéssel. Szegényebb lakosságon Jászdózsán általá­ban a néhány kh földdel rendelkező, nagyobb családu /1—5 kh/, a csak házat, házkörüli kis telket magukénak mondhatç embereket /többnyire 1 kh alatt/, és a még házat, telket is nél­külöző cselédeket értjük. Az 19oo-as népszámlálás alapján ez a réteg meghaladja Jászdózsán a 41 %-ot, tehát ők alkotják a statisztika szerint a falu lakosságának majdnem felét. Ez a szám azonban meglehetősen csalóka és irreális. A néhány holdas gazdák, de sokan a földdel nem rendelkezők közül is csak a tulajdonjogod tekintve ítélhetők szegényeknek. Éppen Jász­dózsán nagyon sokan közülük bérelt földeken dolgoznak, ezzel egészítik ki saját birtoku­kat. Mivel a bérelt földek általában más község határában vannak / Jászdózsán a helyiek­nek sem jutott elég föld/, ezekről a községben nyilvántartást nem találunk. A szegényebb réteg pontosabb, szájnszerü meghatározása igy meglehetősen nehéz. Biztosan csak annyit tüd­hátknk, hogy közülük jelentős százalékot le kell számitanunk a fokhagymatermesztés szempont­jából, mert a sajátjuknál lényegesen nagyobb földön gazdálkodtak, s ezért a gazdaság szor­kezete nem tette lehetővé e növény termesztését. De figyelmen kivül kell hagynunk a cse­lédeket is, hiszen a cselédek a gazda irányítása alatt dolgoztak, saját földet, vagy bér­letet nem művelhettek, ezt nem egyeztethették össze semmi módon az alkalmazó gazdaság munkáival. Több olyan adatközlőm, aki ma is foglalkozik fokhagymatermesztéssel, cselédko­rára, vonatkozóan megjegyzi, hogy M azt nem engedték a gazdók, hogy én avval foglalkoz­zak ... ". Maradnak teh-jt azok, akiknek van néhány hold saját földjük, de anyagi erejük - 299 -

Next

/
Thumbnails
Contents