Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Tóth Ilona: Határhasználat Jázsdózsán

Az 1839/4-0-Gs országgyűlés törvényt hozott a Jász-Kun és Hajdú szabad kerületek taI08 gositásáról. Itt - mivel földesúri-jobbágyi viszony nem volt - a törvény rendelkezése értelmében a tagositási eljárást akkor kellett megindítani, ha azt a birtokolo9 soknak birtoknagyság szerint számított egyötöde kérte. Megindultak és 1848 után megélénkültek a jász kerületekben a tagosítások. Jészdózsán 1856-ban történt meg a tagositás, amikor is minden földdel rendelkező gazda két helyen - a homokon és feketeföldön, illetve szikesen - korábbi birtoka alapján kimért szántón kivül kapott rétet, szőlőt és Bereknek nevezett / Kisbérek és Nagyberek/, a település szélén lévő fás-bokros-gyopes részt, amelyet azután idővel konyhakertnek is használtak. A tagositás megszüntette a közlegelőket : kinek-kinek a magánbirtokához a közlegelőből is csatoltak,egy-egy darabot, a község csak a közös apaállatok tartására hagyott fenn némi legelőt. Azt, hogy a föld hány tagban került összevonásra - leginkább két tagban - nem az határozta meg, hány nyomásra volt felosztva a fáluhatár, hanem a földek minőségéből adódó különbségek kiegyenlítésére való törekvés. A tagositás csak a külső határra vonatkozott, a belsőségekben nem következett be összevonás. A tagositás problémái az alábbi módon tükröződnek Jászdózsa protocollumaiban : " Részint szántó, részint kaszáló és szántó legyen egy tagban, ahogy egy tagba hozhatók.

^*

0 Azt kérik a gyűlésen résztvevők, hogy — mivel a tagosítandó község határában sok az egyenetlen és művelésre alig használható föld, ezért a földeket ne egy, hanem három darabban adják ki minden birtokosnak : n Határozat : ha a határban lenne olyan darab föld, amely az egész határi földnek 1/6-od részét tenné és ezen föld terméketlen volna, és egy tagban való kiadásakor a tönkrejutás veszélye fenyegetne, ezeknél két helyen való kiadásába a közgyűlés beleegyezik

n Továbbá a tekintetes elnök Ur felhívja a közgyűlést arra nézvén, hogyha a határbeli Szántó földekben nagyobb területek --•annak mellyek ... termékenységüknél fogva az egy darabban! tagosítása meg nem engedtetik .. az ily földek külön tagban! miként történő kiadása, szóval a tagosítás kivite lének mcdja ... tanácskozás végett egy.a községi elöljárók és birtokosokból! bizottmánynak ... elő-kinevezése szükséges lenne." w Miután a tagosítás folytán a közös gazdálkodás alól elvett és a lakosság birtokai közé osztott 149 holdnyi kaszáló rét helyett a Csertán kimutatott 5o holdnyi földnek terméséből a község hámos lovakat fenntartani nem képes és ezért kocsis tartására többé szüksége nincs . „,

n " A községi belhatér nak ... mérnök általi végképpen! felvétele elrendeltetett felolvastatván, a tagosítás ellen felháborodott lakosokat figyelmezteti, miszerint a felolvasott felsőbbl rendeletnél fogva többé viaskodni nem lehetvén, ezen közgyűlés egyedül a már megkezdett mérnöki munka toyábbfolytatására ... és a fensőbbi rendeletnek tudtuladását s megmagyarázását tűzte ki."

114 " Kéré s : a,község szélén lévő Nagy és Kisberkeknek a birtokosság között birtokaránylag felosztása. Végzés : a fák ht* íonélvezése kizárólag a község jogában állt, az itt lévő kaszálókat és tövisvágatást pedig ki "rólag a lakosság használta ... a kaszálókat éB töviseseket feloszthatják, a fákat a berkekben azonban hagyják mog a község