Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Kenyérsütés Jászdózsán

Jászdór.sán a ke nyarat búzalisztből sütötték. A búzaliszthez kevertek egy kin rozslisztet, az érett kovászba podig főtt krumplit tettek. ínséges időkbon főként rozsból,vagy' árpából sütöttek kenyeret, ezt tisztán használták vagy pedig nagyobb mennyiségben keverték búzaliszttel. Kukoricalisztet Jászdózsán nem tettek a kenyérlisztbe. A kenyér erjesztésére kovnszmagot /kovász vagy morzsoltka/ vagy párt használtak, ujabban elterjedt a bolti élesztő is. A kenyérsütés munkafolyamatának a kovászolás, bevegyité3, dagasztás, fűtés, szakajtás, bevetés, sütés voltak a főbb mozzanatai. A leírás során kitértünk a kenyérsütés minden lényeges,mozzanatára. Ezek közül néhányat összefoglalásunkban külön említésre méltónak találtunk. A kenyérsütés mindig az asszony feladata volt. Ez azt is jelenti, hogy a munka legnagyobb részét maga az asszony végezte el. A kenyérsütésnek azonban vannak olyan részei, ahol feltétlenül segítségre volt szükség : pl. a fűtés, vagy a kenyér bevetése. Megfigyelésünk szerint az asszony ilyen esetekben is megőrizte vezető, irányító szerepét. Pl. Adatközlőnknek a férje segített. Az asszony utasítására kellő időben bohordta a tüzelnivaló szárcsomót és a kas szalmát. A fűtést azonban már maga az asszony végezte. Másrészt a kenyér bevetésé sem végezhető egyedül, mert a kenyértészta könnyen lecsúszik a lapátról. De a bevetésnél is az asszony végezte a fontosabb munkát, mert őt vetette be a kenyeret, a férjo csupán ráborította a lapátra a tésztát. Mint emiitettük a lányok az anyjuk mellett sajátították el a sütést, s természetesen elsősorban ezeknél a munkamozzanatoknál segédkeztek. Ezeilcivül még a dagasztás volt az, ahol az asszony mellett alkalmanként elkelt a segítség. Különösen ha nagy volt a család és 6-8 kenyeret sütöttek egyszerre. Ilyen nagy adag ke nyertesztát egy ember nehezen dagasztott ki egyedül. A kenyeret általában szombaton sütötték. Régen erre a napra a legfontosabb és nagyobb munkákat - pl. mosás - már elvégezték. Ilyenkor már nemigen kezdtek nagyobb munkába. A néphit ís azt tartja, hogy a pénteken elkezdett munka nem járt szerencsével. Igy szombatra már csak a naponta elvégzendő munkák - állatetetés, főzés - maradtak meg, A kenyérsütés nem befolyásolta ezek időben való elvégzését. A sütés közben ugyanis többször adódik holt idő,amit erre használtak fel. Pl, Adatközlőnk a kenyértészta kelesztése alatt etette meg a baromfit. Amikor a kenyér bevetésével is végeztek, akkor elkezdték főzni az ebédet. Mikor a cipó kisült, megreggeliztek belőle, stb. Tehát láthatjuk, hogy a kenyérsütés nem bontotta meg a napi munka szokásos rendjét Jászdózsán. Ugy gondoljuk, hogy a munka és kultusz szoros kapcsolatára elegendő csupán visszautalnunk. A kenyérsütés közben végzett kereszt vetések,, a tényleges munkamozzanatokhoz hasonlóan idézték elő a parasztember gondolkodása szerint a kenyér sikerességét.