Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Gulyás Éva: Kenyérsütés Jászdózsán
Kontár; ollón többféleképpen óvták a kenyeret. A morzsoltkát, párt sohasem adták kölcsön, nehogy megrontsák a kenyeret, A kenyérsütés eszközeit, a sütőteknőt, ,a sütőlapátot, stb. mindig zárt helyen, a kamrában tartották, nehogy szemmelvorjék, A kenyérrontást a következőképpen gyógyították : " Süttem gyönyörű négy nagy kenyeret, oszt megnyulósodott. Büdös lett harmadnapra, karajokra elmetéltük, a padlásra tettük száradni és az állattal megetettük. A szomszédasszony mondta, hogy meglátta valaki a szakajtódat, kenyérruhádat, sütőabroszodat, oszt szemmelverte. Azt mondta nekem : - Kösd abroszba /ui. a szakajtót, kenyérruhát, sütőabroszt/ és éjfélkor vidd ki a keresztutra I Elvittem, de nagyon féltem, hogy ne szóljak senkihez. Három kereszt— utat lejártam ... Soha többet nem lett ilyen a kenyér. " Kenyértésztából készült az alamizsnakenyér, a kudus cip ó is, amit halottak napján a szegények között osztogattak, hogy imádkozzanak a halottak lelkiüdvéért. Jászdózsén, de az egész Jászságban a kalácsnak, perecn ek fontosabb szerepe volt a halottal kapcsolatos hiedelmekben, mint a kenyérnek, cipónak. Perecet ettek a halotti torban, ebből adtak a koldusoknak is temetéskor, sőt egyesek halottak napján is perecet osztogattak 9 a templom alott. Jégeső, jégverés ellen sütőlapátot, szénvonót hajítottak a ház elé védekezésül. Ha a boszorkányok a kisgyereket megrontották, elcserélték, visszaváltása sütőlapáttal történt. A váltott gyereket a következőképpen gyógyították : " Elmentek Ladányba a tudóshoz. Azt mondta : - Fűtse be a kemencét, tegye a lapátra a gyereket és kis bögrét, nagy kanalat ad jon a kezébe ! A gyerek a kezébe vette és azt mondta : - Kis bögre, nagy kanál ! Hogy egyek belőle ! /tejet tettek bele/. Ebből tudták, hogy cserélt,mert addig nem is beszélt, akkor szólalt meg. Mikor be akarták.a lapáttal dobni,a kemencébe, elkapták a lapátról és más gyerek lett helyette, az igazi. Visszacserélték.^-0 A kelést ugy gyógyították, hogy szappanos kovászt tettek rá, mert ez kiszedte a vőgy it . Tehát a kenyérnek, kovásznak, a sütés eszközeinek .igen szerteágazó a néphittel való kapcsolata. A mindennapi kenyeret nagy tiszteletben tartják Jássdózsán. Isten testének te kintik. Ha leesett egy darab kenyér, felvették, megcsókolták és csak ugy ették meg. A kenyér vallásos tisztelete mellett szól az is, hogy a félig érett buzaszemen a néphit szerint Jézus arcképét lehet látni. A kenyérsütés munkafolyamatában is megfigyelhettük a kultikus mozzanatok, a keresztvetések gyakoriságát, jelentőségét. Leírásukból kitűnt, hogy az asszony a kenyérsütés minden jelentős mozzanatának befejezése után keresztet vetett: a dagasztás után a kenyértésztára, szakajtós után a szakajtókra, a kenyerek bevetése után a sütőlapáttal vetett keresztet a kemence szájában, a kenyér felszegése előtt pedig a kenyér aljára. Általában háromszor yetett keresztet s ezt ösztönös, gyakorlott mozdulatokkal végezte, alig észrevehető módon. Ezek a kultikus mozdulatok szervesen épülnek a kenyérsütés menetébe, s a munkafolyamat tényleges, valóságos mozzanataihoz hasonló szerepük van. A parasztember gondolkodása szerint a munka kultikus és valóságos mozzanatai nem különülnek el egymástól, hanem egyenértékűek. A kenyér sikertelenségének oka egyaránt lehet az, hogy kevés kovászt tett a kenyérbe, de az is, hogy elfelejtett keresztet vetni rá, Jászdózsai adatközlőnknél egy ilyen hagyományos kenyérsütést figyelhettünk meg.
