Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: A jászdózsai rokonsági rendszer
A magyar rokonsági terminológiák kutatásának megindítása SZENDREY ÁKOS, FÉL EDIT és GUNDA BÉLA nevéhez fűződik. Az ő munkásságukat egészítette ki az 195o-es évekp ben MORVAY JUDIT . E négy kutató eredményei adtak módot 196l-ben BODROGI TIBOR nak arra, hogy a nemzetközi kutatások ismeretében, immár jelentős magyar anyag birtokában, összegezze az eddigi eredményeket, s a külföldön kidolgozott módszerek, elvek segítségével elhelyezze a magyar rokonsági terminológiák rendszerét egy nagyobb összefüggésben^. E munka bár a kivánt hatást nem érte el, mégis lökést adott a néprajzi szempontú rokonsági terminológiai kutatásoknak, s azóta is ujabb közlések mintájául szolgál . BODROGI TIBOR tanulmánya egyebek között megállapítja, hogy : " Magyarországon nincsen egységes rokonsági terminológia. Az ismert anyagból legalábbis két fő forma : egy városi és egy falusi különíthető el és ugy tűnik, hogy ez utóbbin belül táji változatok is vannak, "Az idézet általunk kiemelt, táji változatokra vonatkozó mondata ad alapot jelen tanulmányunknak arra, hogy a jászdózsai rokonsági terminoló giai rendszer feltáráséval és az eddig ismert északmagyarországi anyag összevetésével megkíséreljük a két terület viszonyát feltárni, e viszony jellegét megállapi tani. Ilyen, esetleg tanulsággal járó reményeinket ugyan kétségessé tette másik avatott kutatónknak, MORVAY JUDIT-nak az a megállapítása, mely szerint " a palóc rokon sági terminológia nem ad etnikus specifikumot, azonos az országban használt termino6 • lógiával," mégsem mondtunk le erről a vizsgálatról. A rokonsági terminológiák és mögötte a rokonsági rendszer jellegzetességeinek feltáráséval ugyanis nemcsak ehhez az összehasonlító vizsgálathoz kívántunk adatot szolgáltatni, hanem nagy vonásai ban meg akartuk rjazolni azt a szűkebb társadalmi közeget, amelyben a kötetben vizsgált kulturális jelenségek éltek, alakultak. Ugyanakkor a rokonsági terminológiai rendszer vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy rámutassunk a jászsági terület néhány olyan speciális jogi, földrajzi sajátosságára is, amely együttesen éppenséggel elkülönitőlag hat, " speciálisan jász " jelenségnek tekinthető, s az északmagyarországi falvakat és a jészsági településeket elválasztja egymástól. E tényezők nemcsak a társadalomra, hanem a kultúra több jelenségére Is elkülönitőlag hatottak, s lehe tétlenné tették a beköltözők által hozott kulturális sajátosságok, elemek esetleges továbbélését, vagy kirekesztettek bizonyos műveltségbeli javakat, amelyek a két terület érintkezése utján terjedhettek volna. Tanulmányunk ugyanakkor arra is törekedik, hogy az elődök által kidolgozott módszereket, anyagközlési szempontokat egy szerény lépéssel tovább vigye, finomítsa, s Jászdózsa község rokonsági terminológiáinak századfordulói kópét a lehetőség szerint minél hívebben, sokrétűbben megrajzolja. - 197 -
