Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom

15 Természetesen a "palóc lakodalom" absztrakció. A lakodalom palóc területen som egységes volta — képpen. Az eltérések ellenére azonban a palócnak tartott terület lakodalmi szokásai a lényegi mozzanatokban nagy hasonlóságot mutatnak, megegyeznek. A fentiek vonatkoznak a "jász lakodalom"ra, a Jászságra is. 16 Meg kell azonban jegyeznem, hogy az ágyvitelnek az a módja, de a lakodalomnak még sok más mozzanata is, nemcsak a két vizsgált területen, hanem szélesebb körben is ismert, hasonló. 17 A mézes pálinka, de általában a méz, mézeskenyér, a lakodalmi eseményekkel kapcsolatban,elmaradhatatlan a palóc falvakból. Megvan a Mátra-BUkk vidékén, de a mátraalji falvakban is. Jász dézsán és általában a Jászságban közel sincs akkora jelentősége. Sőt, legtöbbször hiányzik. A tarnaőrsi lakodalomban háromszor is találkozunk vele : 1./ a menyasszony fogadásakor a vőlegé nyes háznál, 2./ a hérészesek "menyasszony itala" is ez, 3./ de a hajnaltüz meggyújtásakor és a reggeli előtt is azt-isszák. Ez a három eset megtalálható Tarnamérán is. 18 A felhasznált munkák időrendi sorrendben : PINTÉR Sándor, I89I., ISTVÁNFFY Gyula, 1911.t ÉBNER Sándor, 1933., GÖNYEI Sándor ~ SZENDREY Ákos, 1937., SZENDREY Ákos é.n. /In : A magyarság néprajza IV.k./, MANGA János, 194o., U.ő: 1942., BEDNARIK Rudolf, 1943., LAJOS Árpád, 1964., PALÁDI KOVÁCS Attila, I968., BAKÓ Ferenc, 1955. A fentiek mellett, a Jászságra vonatkozóan nagymértékben támaszkodtam a Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz alapkérdőivére beérkezett adatokra és sa ját, Jászdózsán, Tarnaőrsön, Mátraderecskén, Bodonyban és Mikófalván e témához gyűjtött anya — gomra. 19 Elsősorban az átfogó jellegű munkákra gondolok : A magyarság néprajza IV.

k. RÉSO ENSEL Sándor, I887., de tudomásom szerint a Magyar Néprajzi Atlasz és a Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz sem jutott más eredményre. 20 Erre a kötet külön fel is hivja a figyelmet a Gyűjtési Tájékoztatóban : " A kérdéseket a palóc népi kultúra legjobb ismerői állitották össze, nagyobb részt azokból a jelenségekből, amelyeket mai tudásunk szerint a palőcságra legjellemzőbbnek tartanak. " Palóc kutatás. Módszertani Közi. IV.k. 21 A nyugati palóc területen a hajnaltüz szokását már csak az emlékezetben találta meg MANGA János. /MANGA János, .1942.. 2oo.l,/ Ott már a mult század legvégén kikopott a lakodalom menetéből. Ezzel szemben, az általában palóc törzsterületnek, centrumnak tartott Mátra és Bükk vidékén ma is megtalálható. Nem derítették fel viszont, hogy az itt, néhány faluban tapasztalható hiánya minek tulajdonitható. / Nem gyakorolják a szokást Felnémeten, Bátorban, Hevesaranyoson, Mátraderecskén, stb./ BAKÓ Ferenc szerint ez a hiány " valószinüleg palóc etnikai alcsoportok ismertető jegye lesz." / BAKÓ Ferenc, 1955. 4ol.l./ A palócság esetében későbbi vizsgálatoknál feltétlenül el kell végezni az összevetést a szlováksággal. Jelenleg ez nem volt célom.,Szeretném viszont fel hivni a figyelmet arra, hogy BEDNARIK Rudolf szlovák népszokásnak tartja. Ő azonban a politikai határokat összetéveszti az etnikai,határokkal,,hiszen leírása Rimaszécs /Rimavska Sec/ jellegzetes palóc-magyar falura vonatkozik./BEDNARIK R. 1943. 55.1./ 22 Egyetlen adatunk van arra vonatkozóan csak, hogy ilyenkor a menyasszonynak egy hajfürtjét kellott a tűzbe vetni. PINTÉR Sándor/1891. lo7.1./ 23 Elsősorban barkó szokásnak tartja UJVÁRY Zoltán /1957. 144.1./ és utána PALÁDI-KOVÁCS Attila /1968. 2o5.1./ Emiitett tanulmányban UJVÁRY Zoltán részletesen, mélyebb összefüggéseiben is tárgyalja a mind farsangkor, mind pedig lakodalomkor előbukkanó dramatikus játékot. A szokás kizárólagos barkó jellegét azonban megkérdőjelezi, hogy a mátraalji palócoknál ie ismert. Tarnaőrsi változatát ebben a tanulmányban is olvashatjuk. Tehát általánosabb palóc sajátságról lehet szó. Ennek eldöntése miatt került be a palóc alapkérdőivbe'is. Itt emlitem csak meg, hogy LAJOS Árpád a hajnaltüzet is főként barkó sajátságnak tartja. 24 Eddigi előfordulásai : Sajónémeti,

/UJVARY.Zoltán is innen irja le/, Királd, Csernely, Sajómercse, Sáta. /PALÁDI-K0V.4CS Attila, 1968. 2o5. 1,/ Idézett tanulmányában elemeiben a rabvégással rokon cseh-morva szokásokat emlit UJVÁRY Zoltán. Részletesebben erre sem térek ki. 25 "Szokásban a lakodalomkor a menyasszony porkolás is, különösen, ha idegen faluból hoznak menyasz• - 189 -