Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
szonyt, nagy szalmatüzet raknak az utcán és azon átugratják.a menyasszonyt, hogy elmenjen róla más falu szaga" G ÖN YE T Sándor, 1938. 228.1. 26 Bakó Györgyné, 87 éves, Jászdózsa 27 A lakodalmak szokásos ideje Szent Mihálytól / szept. 29./ Szent Andrásig /nov.3o./ terjedő időszak volt! 28 £>zv. Bolya Jánosné, 98 éves, Bolya János 69 éves, Jászdózsa 29 BAKÓ Ferenc is bizonyos fokig hasonló meggondolásból foglaltak pontokba a - szélesebb értelemben vett -, lakodalmi eseményeket a felsőtárkányi lakodalmat bemutató tanulmányában. BAKÓ Ferenc, 1955. 34.1., valamint l.a korábbi rajzokat. ; 30 Éppen napjainkban hatnak ilyen tényezők. Bővebb kifejtés nélkül csak utalok a társadalmi családi ünnepekre - mint az urbánus hatások mellett általában, konkrétan itt ható tényezőre. A hagyomá nyos, elemek kikopásának hatását a lakodalom szerkezetére, menetére, azt hiszem, nem kell különösebben magyarázni, ha a legtöbb mai esküvőre gondolunk. 31 Szemléletesen illusztrálják ezt azok a konkrét történetek, amelyeket Tarnaőrsön gyűjtöttem : azok a szegényparaszt családok, akiknek vagyoni helyzetük nem engedte volna meg /nem volt szalmájuk/, inkább kölcsön kértek, adósságba verték magukat, de megtartották a menyasszonypörkölést. /.Természetesen itt más tudati tényezők is közrejátszanak,/ 32 Még akkor ls, ha csak idegenből,származó, vagy oda készülő menyasszony esetében gyújtják. Ez természetesen funkcióját módosítja. 33 Az összehasonlítást a Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz 80. és 95- kérdésére felgyújtott anyag alapján végeztem el. 34 Az ut elzárását éfí előtte szalmatüz gyújtását is csak JaBzalsószantcyörgyről emiitik - ujabb szokásként. 35 FODOR Ferenc, 1942., GYÁRFÁS István l87o.,.HÓMAN Bálint - 3ZEKFÜ Gyula, é.n., KRING Miklós 1932., TÓTH Tivadar 1913» ILLÉSY Jénos, 19o5. etb. 36 FODOR Ferenc, 1942. 159~l6o.l. 37 "... a Jászság eredeti lakosai helyébe költöző / és Itt túlnyomó többséget alkotó / telepesek Nógrád, Heves, Borsod, GÖmör és Hont megye llo falvának palóc lakosságából került ki. Ez tehát a történeti oka annak, hogy a jászsági községek lakosságának népi kultúrája a XX. században már palóc sajátosságokat ..." DIÓSZEGI Vilmos, I968. 234-235. 1. 38 Ilyen vizsgálatokat végzett a közelmúltban HENKEY Gyula Jászdózsán. Tanulmánya ebben a kötetben olvasható. 39 A XVII-XVIII. századtól, de lehetséges, hogy már korábbi időktől is a "jász öntudat" meglátásom szerint mér csak a kiváltságokhoz való makacs ragaszkodást jelenti és nincs, vagy nagyon kevés köze magához a jász etnikumhoz. Ennek oka a v'érségileg jászok elmagyarosodása is.