Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
JEGYZETEK 1 E tanulmánynak egy rövidé bb,elméleti kérdéseket is vizsgáló változata a Tudományos Diákkörök X. / jubileumi / Országos Konferenciáján Budapesten a Néprajzi alszekcióban miniszteri nagydijat nyert. Az elméleti kérdéseket tárgyaló fejezetek ebből a tanulmányból kimaradtak, azonban az irodalomjegyzékben az ott felhasznált munkákat is feltüntetem. 2 Számos, jeles napokhoz fűződő szerelmi jóslást és varázslást jelenleg nem említek meg, mert nem állnak ilyén szoros kapcsolatban a jegyességgel és a lakodalommal. 3 Szabó László gy. 4 Szabó László gy. A szöveg bár jellegzetes helyi beszédmodort tükröz, nem sztereotyp meghívó formula. 5 Szabó László gy. Palcsó Béla vőfély elbeszélése alapján. 6 Ez az eseménysor állandósult cselekménye volt az ágyvitelnek. Az ehhez kapcsolódó szöveg csak annyira rögzítődött, amennyiben tárgya, témája az adás-vétel. Ezen tul azonban alkalmanként és elsősorban egyénenként számtalan variációja is kialakulhatott, 7 A falvak sorrendje kb. gyakorisági sorrendet is mutat. Az emiitett endogámiára utal az a - más helyről is ismert - mondás, ami elég vaskosan fogalmazza meg a falusiak véleményét : " Aki a maga falujába szart kap, fosért ne menjen máshova. n 8 Az alábbi történet is egy idegenből hozott menyasszonyról szól. De nemcsak emiatt érdekes, hanem jellemző a századforduló párválasztási módjára is. Akkoriban az ilyen esetek nem voltak ritkák : " E meg őrsi vót. Őrsre ment asszonyért ... Vót ottan két lány is a háznál. Oszt az egyik persze öregebb v8t, az csúnyább vót. A fiatalabb meg szebb vót. Oszt annak udvarolt az az idevalósi le gény ... elmennek osztan annak idejibe, hogy felotözik a menyasszony, oszt mennek esküdni. Igen ám, de nem a fiatalabbat őtöztették fel, hanem az öregebbet,akit nem akart elvenni ... E vót az érdekes.. Mikor felőtözték, osztán bevezették abba a szobába, ahol Ő is vót, nem is tudom mán^iminek hitték. Hát aszongya, hogy te őtöztél fel ? Én, aszongya. Jó van no, aszongya a vőlegény, jó leszel te is. Oszt nem is akarta azt elvenni. Nem bánták még akkor, csak vígyík. Jó leszel te is, aszonta. Belenyugodott. " /Földi János elbeszélése./ 9 Szabó László gy. 10 Szabó László gy. 11 Ezzel kapcsolatban egy anekdotát mesélnek egy fukar násznagyról : " Egy embert kérdezte a pap, amikor igy elment esküvőre, násznagy volt, hogy milyen esküvő lesz ... Kérdezte, hpgy a bundát felvegye-e ? Ez meg aszonta, hogy majd meglátja plébános ur, hogy milyen idő lesz ! ... A legmódosabb ember volt a faluba, mégse vetette fel a bundát ! Csak olyan egyszerti esküvői, volt. n 12 S z (ír ujjas ok. nézők, lesők. hívatlanok : A lakodalom az egész közösség előtt folyik le, s nemcsak a meghívottak /hiszen az egész falut nem hívhatják meg/, hanem a közösség más tagjai ÍE hivatalosnak ismerik el a kapcsolatot. Éppen ezért a meg nem hívottak körében is hcsszu ideig szóbeszéd a lakodalom, annak lefolyása. A közösség hivatalosan meg nem hivott tagjait képviselik mintegy a szurujjasok /szűrben a sátoron kivül álltak, hogy ne fázzanak/, akik többnyire kemény itéletü öregasszonyok, házas férfiak, ritkábban legények. A vőfély az ő megvendégelés ükről is gondoskodik, egy Ízben a táncba ÍH bevonja okét, hogy ne vigyék roHsz hírét a lakodalomnak. Sokszor, szinte a hívottakkal vetekedő, a sátor, vagy ház árnyékába húzódó nagy csoport alakul ki belőlük. 13 Hérészesek : Mivel a lakodalom két helyen folyik, B a vőlegény és menyasszony családja elkülönül egymástól, a vendégsereg /főként csak közelebbi rokonokból álló/ két csoportja éjfél körül találkozik egymással. Hérészeseknek azokat nevezik, akik egyik házból a másikba átlátogatnak. A látogatást indulás előtt egy nagyobb mulatság előzi meg : a cigány ráhúzza, mindenki kellően iszik,hogy jó kedve legyen, a férfiak egy-egy teli borosüveget kapnak, B nagy éneklés közepette mennek át a másik házba.
