Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
rv. Szükségesnek tartjuk, hogy a leirt kulturelemek, szokáselemek helyét a lakodalom,valamint, a kultúra egészén belül próbáljuk meghatározni. A korábbiakban már láttuk és több kutatóval együtt én is utaltam arra, hogy a palóc kultúrán belül bizonyos eltérésekkel számolnunk kell. Vonatkozik ez esetünkre is, amikor elsősorban lakodalmi tűzgyújtás helyét keressük a palócoknál. Ez legszembetűnőbben abban nyilvánul meg, hogy egyes területeken egyáltalán nincs meg ez a szokás, máshol már kihalt, és vannak helyek, ahol még ma is intenziven él. Ennek okát abban is láthatjuk, hogy az egyes területeken a,kultúrán belül ható, valamint a kívülről jövő erők mások, vagy legalábbis különböznek. Ezek miatt a kultúra egésze / az alkotó elemek rendszere/ és esetünkben a lakodalmi tűzgyújtás motívuma közti kölcsönös kapcsolat eltérő lehet í egyes alcsoportoknál szívósan megrögződhet, máshol pedig fokozatosan kikophat. Két terület fontos most számomra : a palóc centrális területnek tartott Mátra, Bükk vidéke, valamint a Jászsággal határos mátraalj 1 terület, amely szinte körbe fogja a jász falvakat. A Mátra és__a_Bükk_ vidékén a hajnaltüz, a menyasszonyporkolás még ma is elmaradhatatlan mozzanata a lakodalomnak, A lakodalom menetét egy hullámvonallal ábrázoltam legszemléletesebben, ahol a tetőzésok a lakodalom legfontosabb, elmaradhatatlan, kiemelkedő mozzanatait mutatnák, a hullámvölgyek pedig a köztük eltelt kevésbé eseménydús időszakokat jelképeznék. Ilyen kiemelkedő esemény pl. az éjfél körül megtartott menyasszonytánc /menyecsketánc/. Az ezt követő tánc, múlatás elmarad ennek jelentősége mögött. Ez tehát a hullámvölgy. Ujabb emelkedést, tetőzést a hajnali órák hoznak : a hajnaltüz gyújtása, 2Q a menyasszonyporkolás. Jelentősége miatt eltűnését, a lakodalom menetének a módosulása okozhatja csak, illetve 3o kikopása a lakodalom struktúrájának megváltozását vonhatja maga után. A szokás jelentőségére utal még az is, hogy maguk a közösségek sokszor tudatosan ragaszkodnak hozzá : a lakodalmat el sem tudják képzelni nélküle. A megőrző tényezők hatékonyságát fokozza a palóc centrális területnek még ma is felismerhető, bizonyos fokú elzártsága. Ugyanezeket elmondhatjuk a mátraalj I palóc falvakról is, szűkebben a Jászságot határoló településekről is. A lakodalom menetében itt is az,egyik legkiemelkedőbb esemény volt, illetve az ma is. Megmaradásának okai Is hasonlóak. Jelentőségét és szívósságát mutatja az, hogy a közösségek szinte minden egyes tagja kötelező érvényűnek ismerte el a maga száméra. A lakodalmi tűzgyújtásnak ma már egyik változata sem él Jászdózsán, Visszaszprulásuk, eltűnésük a századforduló körüli évtizedekben ment végbe. A pusztulásnak a végső lökést az első világháború adta meg, aktiv gyakorlásuk - egy-két későbbi példától eltekintve végleg megszűnt. Jelenleg csak emlékezetből foghatók meg. Az adatközlőim elbeszéléséből kirajzolódó számos variáns - bár ez részben az emlékezet rovására ls irható - véleményem szerint valóságos helyzetet tükrözhet. Arra az időszakra vonatkoznak ugyanis, amikor a
