Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
szokások eltűnőben vannak és a számtalan variáns ezt az időperiódust jellemzi, a szokások felbomlását, átalakulását mutatja. Ha rekonstruáljuk a századforduló körüli idők lakodalmának menetét, akkor megállapit hatjuk, hogy a palóchoz hasonló, a lakodalom másnapján hajnalban gyújtott tüz esetleges, semmiképp sem tekinthető általánosnak, sőt megléte is bizonytalan, / Egyetlen adatközlő emliti csak I / Másrészt a tUzgyujtás motívuma a lakodalom alkalmával más elemekkel egybekapcsolódva, egészen más formában, más hangsúllyal jelenik meg. Leggyakrabban - a magyars ágnál" tudomásom szerint általánosan ismert - útelzárással, akadállyal együtt találjuk meg. Megléte azonban itt sem általános, gyakran elmaradhat. i il | L ^grr—"— A tűzgyújtás motívuma gyakran alkotórésze a lakodalomhoz kapcsolódó kikolompolás szokásának is. Sőt, egyes változatokban annak leglényegesebb eleme. Más variánsokban teljesen hiányzik, itt a zajos felvonulással egybekötött kocsmai ivászaton van a hangsúly. Adatközlőim szerint az emlékezettel elérhető legrégibb időben a két forma kb. egyforma gyakorisággal jelentkezett. A gyakoriság fokára csak adatközlőim számából tudok következtetni általában : ennek alapján a tUzgyujtás nem mondható általánosnak. 32 Tehát a lakodalom alkalmával gyújtott tüz leggyakori bb az útelzáráshoz kapcsolódva. Je lentősége is itt a legnagyobb. Kisebb jelentősége van a kultúrán belül a kikolompolásnak és ezen belül - a palóc tűzgyújtás motívummal kétségtelenül legtöbb hasonlóságot mutató — a menyasszony és a vőlegény megpörkölésének. Még akkor is, ha észrevesszük, hogy voltaképpen ez a szokás zárta le a lakodalmi események sorát. 33 Ez a helyzet Jászdózsán. Ha vizsgálat alá vesszük röviden a többi jász települést, ak — kor azt tapasztaljuk jelenlegi ismereteink alapján, hogy a Jászberény, Jákóhalma, Jászapáti, Jásztelek vonaltól délre és az emiitett helyeken ismeretlen a lakodalom alkalmával gyújtott tüz motívuma . A szomszédos palóc falvakból viszont jól ismerik Jászfelsőszent györgyön, Jászfényszarun. Jászárokszálláson, Jászszentandráson és Jászdózsán. Jászszent— andráson emiitik, hogy a menyasszonypörkölés máshonnan jól ismert szokásának esetleg idegenből származó menyasszony, vagy vőlegény hódolt a faluban. Rögtön megállapíthatjuk, hogy a lakodalmi tűzgyújtás szokását /hajnaltüz, menyasszonyporkolás értelemben/ az északi, a palóc településekkel határos jász falvakban ismerik. Pasz sziv ismeretről van szó, maguk, a szokást nem gyakorolják. A Jászság belső, illetve déli 34 falvaiban - az érintkezés hiánya miatt is — ismeretlen. Lényeges még szempontomból az is hogy ahol ismerik, ott mint az egyik leglényegesebb ejLkülönitő elemet tartják számon önmaguk és a palőc falvak között. A jászdózsai és a tarnaőrsi lakodalmi szokások egymás mellé helyezéséből, a közvetlen öszszevetésből az eddig emiitett egyezések és eltérések rögtön szembeötlenek. Világosan az e— gyezések s különbségek a két emiitett szokáselem részletes vizsgálata után is. Az összehasonlítás azonban sokkal bonyolultabb. A két falu, ill. a J ász ság é s Mátraal j a egymással ha táros, szomszédos terület. Emiatt számításba kell venni bizonyos érintkezési felületeket, kapcsolatokat is. Nagyon fontos és elkerülhetetlen, hogy figyelemmel legyünk az Alföld és benne a Jászság török utáni betelepítési viszonyaira, az akkori hatalmas népmozgásra. De emiatt nem kerülhetjük el a jász etnikum magyarországi történetének - legalább nagy vona- 182 -
