Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Henkey Gyula: Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához
dinári jellegek előfordulása jelentősebb. Az előázsiai és a dinári tipus jellegei elsősorban az erősen kiemelkedő, konvex orrban, a keskeny oriaLapban, a magasabb állban és a nagyobb morfológiai arcmagasságban mutathatók kf, dinári jellegek mellett kisebb mértékben a meredek tarkó előfordulása is észlelhető. A turanid és pamiri tipus átmeneti formájával / 9-13. sz. képek / kissé részletesebben kell foglalkoznom, mert a két tipus összefonódását a honfoglalók között Lipták 1 ^* 20 , 24 , 24 Nemeskéri , és Gáspárdy , Középázsiában pedig Ginzburg mutatta ki már az időszámitásunk kezdetétől fogva . A pamiri jellegek elsősorban a turanidok átlagánál erősebben kiemelkedő, kissé magasabb orrban, a csőrszerüen lehajló orrcsucsban a nagyobb morfológiai arcmagasságban, vagy a kevésbé széles járomivben mutathatók ki, az orrprofil fele részben egyenes, fele részben konvex. Az előázsiai / armenid / tipus + / 19-21.sz. képek /j/^Bartucz -1939 évi- taurid típusával azonos 1 , de ezen elnevezéssel Gerhardt K. kutatásai alapján 1953 óta egy az elő1 o ázsiai és a dinári közötti -valószínűleg ősi- rövidfajü formát jelölnek / általában közepes-kisközepes termetű, a fej középhosszú, széles-középszéles, brachy-hyperbrachycephal, a járomiv előre hegyesedő, a gonion táj az átlagosnál gyengébben fejlett, az orrprofil konvex, magas, az orralap keskeny, az orrcsucs általában lehajló, a hajszin sötét, a szemszin barna, vagy kevert /zöldes/. Az előázsiai tipus éltalános leírásához képest Jászdózsán és általában a Duna-Tisza közén gyakoribb egy olyan helyi forma, melynél inkább az enyhén gömbölyű, mint a meredek tarkó a jellemző, a homlok is gyak rabban meredek, mint hátrahajló, az áll és a morfológiai arcmagasság bár közepes, de inkább az alacsony, mint a magas felé közeledő, ennek következtében az arcjelző is inkább a mesoprosopia alsó határán van, nem jellemző tehát a meso-leptoprosopia. . Meg kell jegyeznem, hogy az előázsiai tipus a jászoknál lényegesen ritkábban észlelhető olyan markánsan megjelenő jellegekkel, mint a kunok között és ez Jászdózsa lakosságára még fokozottabban érvényes. A túlnyomó előázsiai jellegek mellett Jászdózsán elsősorban turanid, orientálóid és keletbalti jellegeket észleltem. A turanid és keletbalti típussal való keveredés esetén a járomiv széles-igenszéles, az arcjelző euryprosop, a keletbalti típushoz minden esetben kapcsolódik a világos szemszin is. Az orientálóid tipus jellegei elsősorban az erősen gömbölyű tarkóban és a fej nagyobb hosszában mutathatók ki. A dinári tipus / 22-25.sz. képek / magas termetű, a fej jelző brachy-hyperbrachycephal, a tarkó meredek, a járomiv előre hegyesedő, a gonion táj közepesen fejlett, az orr konvex, erősen kiemelkedő, az orrcsucs inkább egyenes, mint lehajló, a homlok férfiaknál félmeredek, nőknél meredek, a haj és szemszin általában sötét, de a szemszin gyakrabban kevert /zöldes/, mint az előázsiai és a turanid tipusnál /,a különbség a turanidokkal szemben fokozottabb /, sőt a világos szemszin is előfordul. A hajszin ugyan sötét, de ezen belül jelentős a világosbarna árnyalatok előfordulása. Megjegyzem, hogy Jászdózsán egy olyan helyi forma alakult ki, melynél a fej nem kifejezetten középhosszú, hanem gyakran hosszú, a járomiv túlnyomóan széles, az áll és a morfológiai arcmagasság az ige magas-magas helyett çsak magas-középmagas, az arcjelző sem hyperlepto-leptoprosop, ha nem lepto-mesoprosop. Ezek az utóbb emiitett fokozati eltérések ugyan a Duna-Tisza köze többi községeiben is észlelhetők, de általában kisebb mértékben. A dinári tipus túlsúlya mellett_elsősorban turanid, másodsorban keletbalti, északi és cromagnoid jellegeket észleltem. Turanid keveredés,esetén a járomcsont frontálisan kissé lapult, igenszéles, az arcjelző meso-euryprosop, A kelotbalti tipus jellegei közül - 12 -
