Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Henkey Gyula: Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához
elsősorban a széles—Igenszéles járomivet és a világos szemszint kell emlitenom. A ritkábban előforduló tipusok közUl egyrészt a pamiri, cromagnoid és északi típusra kell kitérnem, mert ezek előfordulása az eddigi Bécs-Kiskun megyei átlagnál kissé nagyobb, másrészt a keletbalti és mongolid típusra, mert ezen két utóbbi a palóc keveredés mértékének vizsgálata miatt lényegesnek látszik. A pamiri / középázsiai folyóközi / tipusraV 16. és 17. sz. képok/ / + A pamiri tipust a magyar embertani irodalomba Lipták vezette be elsősorban összefoglaló jellegű miivel vei 1 * * , Nemeskéri 1 ' t Gáspárdy Géza és Deák Márta ugyan "brachycran eu ropidnak" nevozik, de az üllői temetővel kapcsolatban utalás van arra, hogy Lipták ezt 25 az "elemet" pamiro-fergánai néven ismerteti -515.0,- . / - a turanidokhoz hasonlóan" a mérsékelten magas-nagyközepes termet jellemző, de kevésbé erőtelj es csontozat és izomzat, valamint karcsúbb alkat mellett. A fej középhosBzu-rövid, széles-középszéles, hyperbrachy-brachycephal, az arc enyhén széles-középszéles, középmagas-magas, meso-leptoprosop, a tarkó enyhén gömbölyű, vagy lapos, jellemző a lambdatáji lapultság, a homlok meredek, az orr az arc síkjából a közepesnél erősebben kiemelkedő, konvex, vagy egyenes, az orralap a közepesnél keskenyebb, vagy kifejezetten keskeny, az orrcsucs lehajló, általában csőrszerüen befelé hajló is. A hajszin sötét, a szemszin barna, vagy kevert /zöldes/. Bács-Kiskun megyében,a bulgáriai tatárok között és Jászdózsán is gyakrabban találkoz tam a pamiri típusnak azzal az átmeneti formájával, melynél a túlnyomó pamiri jellegek mellett a turanid tipus néhány jellege is észlelhető / 14-,15 és 16.sz. képek/. A turanid tipushoz leggyakrabban kapcsolódó jellegek : a fej és arc nagyobb méretei / a morfoló giai arcmagasság kivételével/, a frontálisan lapult járomcsont, igenszéles járomiv, szé9 lesebb állkapocs és a mongolredő enyhébb formája /utóbbi nagyrészt csak a tatároknál /. Mindez összhangban áll Lipták Pál azon megállapításával, hogy a honfoglaló magyarok je lentős részénél a pamiri és turanid jellegek összefonódása észlelhető 1 ^ 3 '' 20 . Tgen érde — kes Lipták és Farkas azon adata, hogy a pamiri és turanid tipusok összefon5dása esetén 14a általában a magas termet jellemző , amit én is határozott formában észleltem a bulgá9 rial tatárok vizsgálata során . Cromagnoid / cromagnoid-A,protoeuropid / tipus. Jellemző a magas termet, igen erőteljes csontozattal és izomzattal, igenhósszu, középszéles, meso-dolichocephal fej, igenszéles— középmagas, euryprosop arc, kiugró, széles állkapocsszeglettel, az arc síkjából a köze pesnél erősibben kiálló, egyenes orr, gömbölyű tarkó, világos haj, szem és bőrszín. Előfordulása az Alföld törzsökös lakosságánál nem jelentős, de Farkas és Lipták, dunántúli, eredetű orosháziak között igen jellegzetes formáját mutatja be az I. tábla 1. és 2. sz. képeivel . A cromagnoid tipus Jászdózsán nem fordul elő tisztán, hanem csak dinári, turanid és meghatározhatatlan jellegek kíséretében. Jellegei közül a magas termet, a világos szem, az igenhósszu fej és a kiugró állkapocsszeglet határozottan észlelhetők. Az északi típusra a magas, karcsú termet, igenhósszu, középszéles meso-dolichocephal fej középszéles, magas, leptoprosop arc, az arc alkjából erősen, vagy a közepesnél erősebben kiemelkedő egyenes orr, erősen gömbölyű tarkó, kék szem, aranyszőke-világosszőke hajszin és rózsás-fehér bőrszin a jellemző. Tiszta formában az Alföldön ritkán észlelhető, az ed -14 ' dig megjelent tanulmányok közül az orosházi 17. tábla 2. sz. -, és a kecskeméti XXXIII o tábla 2.SZ. képein észlelhetők legjobban a túlnyomóan északi jellegek. Jászdózsán elsősorban a vilégosszŐke-aranyszőke hajszin, kék szemszin, rózsás-fehér bőr, a magas, kar-
