Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom

menyasszonyrul a fátyolt, akkor vége volt a lagzinok. Oszt másnap kassal vittek ki szalmát az útra, ott monták, hogy perkelik a menyasszonyt. Ezt itt csináták Dózsán hát ! Korán reggel kellett csinálni. Felvette egy ember a kast, telenyomta szalmával, oszt mán vitte is kifelé. Azé csinálták, mer akkor még £Z volt a divat. Kislány 26 koromba még láttam, de régen volt már az, hogy alhattak vele." c./ Hasonló funkciót tölt be a tűzgyújtás egy másik, de a lakodalomhoz szorosan kapcsolódó szokásban : az uj házasok klkolompolásában. Emlékezet szerint ez a 3zokés már a mult Bzázad végén, vagy az azt megelőző évtizedekben eltűnt. Legidősebb adatközlőim is csak hallomásból ismerik. Ennek ellenére sikerűit többé-kevésbé részletesen leírni a szokást. 27 Az esküvő után pár nappal, vagy héttel, a december hajnali misék idején az uj házaspárt az uj ember cimborái kikolompolták. Hajnali misére menet szalmából és tőzegből "tüzet raktak elébük az uton, vagy a templomajtó közelében, amin át kellett ugraniok. " Aszonták, hogy megpörkőték a menyasszonyt, meg a vőlegényt. De azok már házasok vótak." Csak miután átugrottak a tüzet, mehettek be a templomba. Odafelé menet hangos kolompszóval kisérték őket. Egy másik változat szerint a hajnali mise előtt, kb. 5 órakor, az uj ember cimborái kolomppal ébresztették fel az uj házaspárt. A kolompszóra ki kellett jönni az embernek, mert különben kihúzták az ágyból. Akkor,az udvaron meggyújtottak egy kas szalmát és azt át kellett Ugrálnia. " Utána elengették. " Lehetséges, hogy az előbbi változathoz képest az eltérések pontatlan emlékezésen alapúiig 28 nak. Az uj házasok kikolompolásénak az a változata ismeretes legáltalánosannak, amelyből hiányzik a tűzgyújtás motívuma, másrészt viszont ujabb elemmel bővül. Ebben sokkal nagyobb szerep jut a zajcsapásnak. A résztvevő legények kolompokkal, csengőkkel, tepsivel, ostorral csaptak nagy zajt. A ház előtt, vagy a házat megkerülve kolompoltak. Az újdonsült férjnek ki kellett jönni a házból. Akkor körülfogták és gyakran a vállukra emelve körülhurcolták a fél falun. A lármát fütyüléssel, kiabálással még növelték is. Végül valamelyik kocsmában letelepedtek és az üj ember számlájára hitelbe ittak. Az összehasonlításban szereplő másik lényegéé szokás a rabvágás, rabhordás szokása a jászdózsai , lakodalomban teljesen ismeretlen. / Ezt tekinthetjük úgynevezett negativ specif}. komnak. " Amiben szintén tükröződhet etnikus sajátosság. " Barabás Jenő, I963. a 88. 1. /