Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
"bor az asztalon a násznagy előtt vót... Ha nem érték utói, amazok lettek a bűnösök, a~ zok lettek bajba. Azokat is ítítík. Nem ítítík el halálra, de büntetésül kellett nekik fizetni bort, vagy pálinkát. Eszt legények vegyeHt emberekkel egyíitt csinéták. Ott vót az egész lagzis nép, nem táncoltak akkor. A banda kísirtette a b{ínöst a vesztőhelyre, a kert hátújára, húzta a siralmast. Ollan szent ének forma vót az. M / Gulyás János, 61 éves, róm.kat. tarnaőrsi lakos./ IH/a. A lakodalom alkalmával, illetve szorosan a lakodalomhoz kapcsolódva Jászdózsén a tűzgyújtás szokásának több változata ismeretes. a./ A legismertebb, legtovább gyakorolt formája a lakodalom alkalmával gyújtott tűznek, szorosan összekapcsolódik egy másik szokással, az ut elzárásával és az idegenből /illetve idegenbe/ származó menyasszonnyal. Kb. az első világháborúig gyakorolták. Akkor, és utána kezdett elmaradni, véleményem szerint nem utolsó sorban a háború okozta változások hatására. A polgári és templomi esküvő után, ha Jászdózsáról vidékre, vagy a tanyákra vittek menyasszonyt, vagy onnan hoztak, a vőlegény és menyasszony cimborái, fiatal legények szalmakötéllel elzárták az utat. Az ut elzárása általában együtt járt a tűzgyújtással, de nem mondható kizárólagosnak, Mindig a vőlegényes házhoz tartó, a lagziba menő kocsisor előtt zárták el az utat és gyújtottak tüzet, olyankor is, ha a menyasszonyt csak keresztülYitték a falun. Ha helybeli volt a menyasszony, azt sosem csinálták. Az akadályt készítő legények gyakran azonban lányokkal, fiatalasszonyokkal együtt kimentek a falu szélére,vagy a falu határához, ami különösen Tarnaőrs és Jákóhalma felé egészen közel esik. A szokásra adott népi magyarázat között leggyakrabban a lovak és a kocsis bátorságának a kipróbálása szerepel. Mások a menyasszony megfüstölését tartották a szokás céljónak, vagy azt mondták, hogy akkor esett át a tűzkeresztségen az uj pár. Amikor a kocsisor az akadályhoz ért, legtöbbször megálltak és megkínálták az utat elzáró legényeket, rövid ideig mulatoztak. A szokás elmaradásának egyik okaként többen azt emiitik, hogy a lovak megijedtek a tűztől, megvadultak és felborították a kocsit. À szerencsétlenségek miatt, ami gyakran abból ls fakadt, hogy a szalmakötélbe drótot 1 :is húztak, a hatóságok kb. az első világháború előtt betiltották a szokást. Hasonló szokásról egy palóc faluból is van tudomásunk. b./ A palóc szokással Bzinte teljesen megegyező lakodalmi tűzgyújtás az emlékezettel elérhető legrégibb Időben már nem volt általános. Egyetlen adatközlő emlékezett rá. Elbeszélését természetesen egyedi adatként kell értékelnünk. " Amikor éjfélkor leszedték a - 179 -
