Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom

Is kell bizonyos különbségekkel számolnunk, amelynek okát a kutatók még nem tárták fel, 21 s nekem sem célom most ezzel részletesebben foglalkozni. Nézzük meg inkább magát a szokást ! A lakodalom második napján a menyecsketánc ut^án hajnalban a vőfély és a legények, szalmából tüzet raknak egy előre kijelölt helyen. Ez lehet a falu főtere, külön e célra fenntartott hely, de akár az utca is a lakodalmas ház előtt, A vőfély tudatja a vendégekkel, hogy a hajnaltüz táncolása /menyasszonyporkolás/ következik. Ekkor a vendégek, foieg a fiatalok kivonulnak, a tüzet meggyújtják és táncolnak körülötte. Általában — bár kivételek vannak - keresztül is ugrálják. A menyasszonynak át kell ugrani a tüzet, bár ez alól pálinkával, kaláccsal megválthatja magát. / Egyes,helyeken a menyaszszony nem is vesz részt a hajnaltüz táncolásában, akkor kontyolják./ A zeneszó mellett folyó vidám táncnak, tüzugrálásnak nemcsak a vendégek közül, hanem a faluslak közül is sok nézője akadt. A mindig virradat előtt kb. egy órahosszáig tartó esemény után viszszamennek a lakodalmas házba. Utána a vendégeket pálinkával és kaláccsal kínálják meg, akik ezután már széledni kezdenek, vagy még megvárják a reggelit is. A tűzgyújtás mindig a vőlegényes háznál van, de sokszor rögtön utána megismétlik a menyasszonyos háznál is. Ilyenkor odafelé menet az uton Is gyújtanak több helyen tüzet, ahol megállnak, tán22, colnak. A másik, szám ómra fontos, lakodalmi szokás a rabvjágás szokása. Szintén jellegzetesnek 'tartott palóc kulturelem.^ Pillanatnyilag engem, mint lakodalmi szokás érde — kel és csak Ujváry Zoltán emiitett cikkére hivatkozva megemlítem, hogy, mint farsangi szokás is ismeretes. A kettő közötti kapcsolatot nem kívánom érinteni. Kivel a szokást viszonylag kevés helyről irja le a szakirodalom, térképre vetítése egyelőre nem sokat 24 mond. A szokásnak Tarnaőrsön az alábbi változatát ismerik : " Azt tudom, hogy még gyerekkoromba, a lagzi napján táncoltak. Mán vótam ollan 14- éves. Táncoltak, oszt az asztalról elvettek kanalat, vagy villát, beletették a zsebébe annak, aki táncolt.Oszt monták a násznagynak, hogy csak így vigyáz 7 Hát mán elloptak egy poharat, meg kana, villa nincsen. — De van a ! — Nincsen, hát nézze, ára táncolt, oszt ott van a zsebbe neki a 1 Hát ezé a násznagy a felelős, mé haggya ellopni 7 Hát aszongya : — Fogjátok le, oszt majd itélke zünk rulla I - ő nem lopott I Kihúzzák a zsebibül, aszongya : — Istenit î ki tette ide 7 Hát így meg úgy. Hát ők nem.tették. Mé lopott 7 » Ő nem lopott ! — Dehonnem I Fogjátok le ! Megfogta két ember, — Bilincselni ! Behozták a kerékkötő láncot, de ollan nehéz vót, hogy I Oszt körtíkötték vele a derekát. Hogy rab, mer lopott. Mekkárositotta a gazdát, a násznagyra meg ráhozta a szégyent Ï - Mit érdemel e 7 — Halálbüntetést I Hát vót biró, a főbiró a násznagy, meg ügyvéd, meg hóhér. — Kivinni a falu szélire, oszt ott kivégezni ! Oszt mentek. Elítélték, de megtartott az ítélkezés két órahosszáig is. Nagy nevetsig, meg minden, az illető meg szabadkozott. Osztan akkor vitték kifelé, a fejire meg tettek egy füstös fazekat, A feneke ki vót esve, vagy az ódala vót lukas, vagy drótos vót mán. Oszt kísértették. A. láncot.fogták, a Aerekára vót kapcsolva. Elkísértették a kert hátujára, a cigány is ott húzta ... Emezt odakl a kertbe fogták. - Elveszteni I Mer ez a halált érdemel, mer ez rabolt l Oszt akkor mán meg vót beszóve, hogy a násznagy benn várja a borral. Mikor elítélték odaki, a násznagy beballagott. Oszt akkor a fejirül levágták agy bottal a füstös fazekat, lekapcsolták a láncot. Arra elszaladt, hogy hamarabb odamegy a násznagyhoz, de szaladtak vele a bírák Is. Ha hamarébb megissza a rab a bort, akkor fel van mentve a haláltul. A