Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom

szonytánc tarnaőrsi "monyasszonyvásárlás" formája Jászdózsán Ismeretlen, azaz csak paszszivan ismert azokból a palóc, mátraalji falvakból, amelyekkel Jászdózsa házassági kapcsolatban állt és áll. Bár itt is feltételezhetjük, hogy korábban ismert, de a századfpr dulóra már eltűnt szokással állunk szemben. Szórvány adataim mutatnak erre. Még jobban elválasztja, megkülönbözteti egymástól a két falu lakodalmát a hajnaltüz, a menyasszonyporkolás szokása. De nyugodtan elmondhatjuk ezt egyáltalán a Jászság és a Mát raalja, sőt az egész palóc terület összevetése után is. Ezzel a szokással is, de egyáltalán a lakodalmi tűzgyújtással a későbbiekben részletesen foglalkozom. Egyelőre csak annyit, hogy a hajnaltüz, menyasszonyporkolás hiányzik a jászdózsai lakodalomból, a tarnaőrsieknél pedig elmaradhatatlan esemény. Bár mind a két faluban hangsúlyozzák, hogy kétnapos lakodalmak voltak a szokásosak,Jászdózsán a második nap csak ebéd volt, a legszűkebb rokonság részvételével. Tarnaőrsön azonban végigmulatták az egész napot, volt reggeli, ebéd, és vacsora is. Ezzel véget is ért a lakodalom. A lakodalmat követő napokban, de eléggé szorosan ennek eseményeihez kapcsolódva Jászdózsén akikolompolás volt szokásban a századforduló tájékig. Tarnaőrsön teljesen ismeretlen ez a szokás. A továbbiakban a kikolompolást is részletesen vizsgálom. A lakodalmi események fő mozzanataiban Itt érintett különbözőségei és azonosságai tűnnek elénk akkor is, ha az eseménysort ábrázoló rajzokat vetjük össze. A rajzok és az e— lobbi összehasonlítás is a századfordulóra, valamint századunk első évtizedeire vonatkoz nak. Azt az állapotot rögzitik. III. A palócokról szóló eddig leírások, hosszabb-rövidebb tanulmányok, ismertetések alapján jellegzetes palóc kultürelemnek tartom a lakodalom alkalmával gyújtott hajnaltüzet

, a 18 meny

as sz onyp orkolés szokásét. Valóban, ha az elterjedési területét megnézzük ennek a lakodalmi szokásnak / a két elnevezés lényegóben egyforma cselekményt takar /, csak a palócnak tartott - főleg nyelvjárási sajátságok alapján körülhatárolt hatalmas - terűié19 ten ismert. A magyar nyelvterület más részéről az általam ismert irodalom nem emliti. Külön kiemeljük a palóc-kutatás Módszertani Közlemények IV. kötetét, amelyben a számunkra pillanatnyilag fontos lakodalomra vonatkozó kérdések vannak. A palóc alapkérdő ivet a 2 o ' palóc néprajzi csoport körülhatárolásának szándékával állitották össze, Számomra a 46. kérdés a legfontosabb, ami a lakodalom alatt gyújtott tűzre kérdez. Tehát a vizsgált szokáselemet a kérdőív összeállítói is palóc etnikus specifikumnak tartják. Összehasonlításomnak is ez képezi a gerincét, de mellette más elemeket is figyelembe vesznek. Mégpedig : a szintén palóc sajátságként számontartott rabvágás, rabhordás szokását, ami a palóc alapkórdőÍvben a

(

v

4l.)kérdós. Bér a lakodalmi tűzgyújtó* egyöntetűen jellemző a palócnak tartott területre, ezen belül - 177 -