Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom

volt. A nagy vendégsereg befogadására a ház legtöbbször kicsinek bizonyult. Ezért már a század elejétől kezdve általánosan sátrat állítottak fel az udvarban. Az ehhez szükséges ponyvákat a gazdák egymástól kérték kölcsön, a vázát pedig maguk állitották össze. Általában az esküvőt megelőző napon állitották fel, a közeli rokon férfiak, barátok segitségével. Ők segédkeztek az U alakban felállított asztal és a lócák elhelyezésénél is. Gyakran a lócák egy része földbevert karókra szögezett deszkákból állott. Az edényeket, poharakat, evőeszközöket boltból kölcsönözték. Darabonként pár fillért kellett fizetni. Mire a vendégsereg a templomból megjött, akkorra a gazdasszonyok és az otthon sütőfőzők megterítettek. De egyelőre csak a bor volt még az asztalon. A további terítést, tálalást ezután a vőfély irányította. Ő ültette le a yendégeket is és megmondta a gazdasszonynak hányan vannak, hogy annyi tálat készítsen. Ebód alatt szigorúan megszabott ülésrend szerint ültek. Ettől még ma sem gyakran térnek el. A főhelyen a menyasszony és a vőlegény ült, mellettük a két násznagy, feleségeikkel. Az asztalnak azon az oldalán ültek még a koszorúslányok is. A koszorúslegényeknek velük szemben volt a helyük. A meghívottak,,rokonok, ismerősök, barátok pedig a másik két asztalnál foglaltak helyet, ki, hol fért. A gyerekeknek külön tálaltak a sátor egyik sarkában, külön asztalnál. koszorúslányok násznagy, -né, menyasszony, vőlegény koszorúslányok násznagy, - né, vendégek koszoruslegények vendégel gyerekek A konyhából az egyes fogásokat az asszonyok hordták be és a vőfély tette le a tálakat az asztalra, minden négy személyre egyet. Az étrend minden lakodalomban általában egyforma volt, különbséget nem találunk az egyes társadalmi rétegek között sem. Az első fogás húsleves /csigaleves/ vagy husieves metélt-tésztával volt. Ebben az utóbbjl időben tyúkot főztek, de korábban a birkahúst gyakoribbnak mondják. Körülbelül a század legelejére, a mult század végére vonatkozik ez. Leves után hozták a főtt húst

, amihez savanyúságot, uborkát, vagy céklát adtak. Ezaz a hus volt, ami a levesben fŐtt.A harmadik fogás a ludaskása

, vagy a tejbekása volt. " Divat volt ezelőtt a tejbekása." - mondják. Ezután szolgálták fel a pörköltet. Általában birkapörkölt volt, de más húsból is készíthették. Módosabb helyeken nem hiányzott * s

ülthus sem az étrendből. A pörkölt csak szinhus volt. Bár a tálak tetejére rostélyos - 164 -