Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
las, Pusztafogacs, Tarnaőrs, Jászszentandrás, Jákóhalma, Tárnáméra, Erk, Visznek. Kö# • 7 rülbolül ezekbe a falvakba vitték Jászdózsáról is a legtöbb asszonyt. Az id egenbő l és az idegenbe házasodó dózsaiak abszolút száma az emiitett nyolc falu ellenére al^ncjïony. » Említettem már, hogy a lakodalmat régebben általában hétfőn tartották. Ettől ritkán tértek el. Az öregek szerint akkor még nagyon tartották a vasárnapot, sőt a szombatot is. Körülbelül a 2o-as — j5o-as években kezdődött a szombati esküvő térhóditása. Először a nagygazdák, a módosabbak és az intelligencia körében. Manapság viszont már ez az általános. Néha, rendkívüli esetben régen is, ma is eltérhettek, ill. eltérhetnek a szokásostól. A lakodalom napján reggel a menyasszonynak és a vőlegénynek el kellett menni a kis misére, a reggel 8 órai misére. " Gyovónni , áldozni kellett. " A két násznagy néha elkísérte őket, de legtöbbször csak ketten voltak. A násznagyok_legtöbbször egyenesen a községházára mentek. Ők voltak a tanuk. Ott várták az uj párt. A polgári esküvőn, a " beiratkozás on" csak négyen voltak, " Nem kellett oda senki " — mondják. A törvény előírásait, - hogy a polgári esküvőnek előbb meg kell lenni — betartották, de egyházi esküvő nélkül nem tudták komolyan yenni. Lényegesnek az egyházi szertartást tartották. Ez látszik a résztvevők számán is. Ma azonban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Sokan csak polgári esküvőt tartanak és ezen résztvesznek a családtagok, a rokonok, a barátok és az ismerősök is. A községházától a két násznagy fiatalokkal együtt elment a menyasszonyos házhoz reggelire. Utána azonban hazamentek, s csak akkor jöttek megint, amikor a templomi esküvőre gyülekeztek . A fentiektől eltérés régebben csalt akkor volt, ha idősebbek, özvegyek, vagy megesett lány házasodott. Ezek mindig fekete ruhában, fekete kosztümben rögtön a reggeli kismise után megesküdtek. Ilyen helyeken mulatság sem volt, esetleg ebédet adtak a legközelebbi rokonoknak, A megesett lányok hajdonfőtt mentek az oltárhoz, fátyolt nem volt szabad yisel — niök. Volt persze aki eltagadta, fátyolosan esküdött és utána nagy lagzit tartott. Ter — mészetesen később minden kiderült. Szégyen volt, de hamar elfelejtették, napirendre tért fölötte a falu. Ha idegenbe való volt a menyasszony, akkor a.lakodalom napján kocsikkal mentek érte. Ugy indultak, hogy kb. délre érjenek oda. A vőfély yezette a kocsisort. A vőlegényen kivül a koszoruslegények és az egyik násznagy is elment. Gyakran 7-8 kocsi állt sorba. Emlékezet szerint a mult század végén pedig a nyoszolyóasszonyo k kisérték a vőlegényt. Koszoruslegények, koszorúslányok akkor még nem voltak. Ritkábban ugyan, de a vőlegény néhány rokona is velük tartott. A templomi esküvő mindig abban a faluban volt, ahová Való volt a menyasszony. Az esküvő után azonban már nem sokat időztek ott. Rögtön kocsira ültek, s Indultak vissza a lagzis házh oz. A menyasszonyt és a koszorúslányokat hozták csak magukkal. A szülők akkoriban még nem jöttek. Ők otthon maradtak a kiadóban .Manapság már el jönnek ők is, sőt a vendégek közül is nagyon sokan, A templomi esküvő ugyanúgy zajlott 8 ' le, ahogy Jászdózsén is szokás volt. A vőlegényes háznál a vőlegény rokonai, ismerősei, a menyasszonyos háznál pedig a menyasz - 159 -
