Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
"igazit", az ut iin a bármiit. " Keresztapám ! - legyen szives, gyüjjön el hozzám násznagynak ! Elfogadja-e ?" " Sziveson fiam I " Ezután a két násznagy megbeszélte az eskü vőt, a rájuk háruló feladatokat, kiadásokat.^ Ők döntötték el, hogy milyen fényes es kü'Vüt akarnak. Háromféle szertartás közlll lehetett választani. Ezek között "minőségi" és pénzbeli különbséget az égő gyertyák száma és egyéb szertartásbell külsőségek okoztak. A templomi esküvő költségeit mindig a két násznagy fizette. A polgári esküvő nem járt kiadásokkal. A násznagyokkal szemben egyéb ajándék elvárás nemigen volt. A leg több helyen megelégedtek azzal, hogy a templomi esküvőt kifizették. Nem yolt ritka a— zonban az sem, hogy 2o-3o liter borral hozzájárultak ők ls a kiadásokhoz. Emiitettem már, hogy a násznagyok a vőlegény keresztapja és bérraakeresztapja voltak. Ahol valamelyik már nem élt, ott egy másik férfi rokon, vagy a menyasszony keresztapja került a holyére. Pár nappal az esküvő előtt, miután mái' biztosan tudták a vendégek számát, kezdték meg a sütést—főzést. Ezt a gazdasszony irányította, A vőfélyhez hasonlóan ő is specialista, hiyatásos ember volt. Többen is voltak a faluban, de általában csak a rokonságba jártak. A legismertebb gazdasszonyok a mult század végétől i Kovács Pajul,,Táboriné Turi Örzsi, Harsányiné Szidlke néni, Vajda Apollónia,és Bugyi Juszti voltak. Őt is a család kérte fel és rögtön megegyeztek a fizetségben. Bére hasonló volt a vőfélyéhez, ő is megkapta az egyemberajándékot. A konyhai előkészületek közül egyedül a csigacslnálás volt korábban. Sokszor már egy hónappal előbb elvégezték, hogy a tészta jól megszáradjon. A családok nőtagjainak mások is besegítettek, a rokonságon kivül ismerős és szomszédasszonyok Is. Tiz-tizenketten összeültek és közösen csinálták. Az utóbbi években ezt már elhagyják, a csigatésztát inkább idegen asszonyokkal csináltatják. A csigacslnálás lassú, egyhangú munkáját igyekeztek mindig hangulatossá tenni. Gyakran kis mulatságot csaptak.Levágtak egy pár tyúkot, süteményt sütöttek. Sok helyen bor is került az asztalra. Aki már reggel odament, az pálinkát is kapott. Emlegetik is, hogy drága volt az ilyen csigacslnálás I Sok helyen azonban egyszerűbben oldották meg, de a segítőket mindenütt megkinálták valamivel. Ha mással nem, kávéval és pereccel. Pálinkát általában a jobbmóduak adtak. Az esküvő előtt 2-3 nappal mindenütt hozzákezdtek a "sütkérezéshez". Kenyeret sütöttek, gyakran 8 darabot is. Volt, ahol marhát, birkát, vagy disznót vágtak. De legtöbbször - a.század elején pedig általánosan — birkát. A birka levágása a vőfély kötelessége volt.'' ő vágta össze a hust is. Feldarabolta és átadta a gazdasszunynak. A lakó dalmát megelőző napon már mindenütt sietve sütöttek-főztek. Akkor éjjel nem sokat aludtak az asszonyok. A rétest ugyanis éjjel sütötték. A lakodalom,napjén igy kevesebb dolguk volt, de azért akkor is bőven kijutott a konyhai munkákból. A lakodalmi ételeket, süteményeket, italt majdnem teljes egészében a szülőknek kellett kiállítani. A torták nagy részét azonban a rokonság hordta össze : ajándékként. A két keresztanya menyasszonykai ács ot sütött. Ez 3-4 ágból font, hpsszu, tégla alakú kalács volt. Hat darabot sütöttek, amiket azután az ebédhez tálaltak. A vőlegény számára is
