Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
A lakodalmakat Jászdózsán rendszerint ősszel tartották. Általában Szont Mihálytól /szept. 29./ Katalinig / nov.25./, vagy Szent Andrásig /nov.3o./ terjedő időszakban. Ez a két hónap" volt erre a legalkalmasabb, mert a legnagyobb őszi munkák ekkorra már befejeződtek. November legvége és december eleje pedig már a karácsonyi elŐkészüle — tek jegyében zajlott. Ezért adventben már nem volt esküvő. " Katalin után már nem volt menyegző, mer még a parancs is ugy szól, hogy tiltott napokon menyegzőt ne tarts. " Ehhez a vallási előíráshoz általában Igazodtak is, egészen a legutóbbi időkig. Télen sem volt lakodalom. Az esküvők másik, de kisebb jelentőségű periódusa ta vasszal volt : farsang idején és májusban. A közbeeső nagyböjt szintén tilalmas idő volt. Tavasszal főleg azok esküdtek, akik valami miatt nem,akartak őszig várni. A nyári hónapokban régebben egyáltalán nem voltak lakodalmak. A nagy dologidőben nem is lett volna rá megfelelő alkalom. Természetesen ezek a megkötések^elsősorban az egyháziak, főleg századunk első felében voltak meghatározóak. A változás elkezdődött már a második világháború előtt, és napjainkban az esküvő időpontjának,megválasztása már nem igazodik ehhez, egészen más, egyéni szempontok szerint történik. A lakodalom, az esküvő előzményeihez tartozó udvarlást, eljegyzést, vagy kézfogót nem törekszem részletesen leírni. Ezek mindegyike, különösen az udvarlás hosszabb tanulmányt érdemelne. Jelenleg csak a legfontosabb jellemvonások bemutatására szorítkozom, amelyeknek ismerete szükséges a lakodalom egészének jobb megértéséhez, megismeréséhez . A lakodalom előtt kb. egy hónappal tartották az eljegyzést, vagy másnéven a kézfogót . Nagyobb Összejövetel, vagy mulatság azonban ebből az alkalomból nem volt. A jegyajándékokat gyakran nem is személyesen adták át, hanem egy ismerős asszonnyal küldték el egymásnak. A század elején kezdett elterjedni a jegy gyűr ff, a jegykendő helyett. A 2o-as évektől kezdve lett általános a jegygyűrű ajándékozása. A jegyIng , vagy vőlegény- Ing és a jegyelpő ajándékozása még később is szokásos volt. Sőt.ettől kezdve bővül az ajándékok sora î egymásnak egész bltő ruhát, ékszert, órát, stb. ajándékoztak. A gyűrűn kivül a többi ajándékot nem az eljegyzéskor, hanem a lakodalom előtt Yaló nap küldték el egymásnak. Másnap az esküvőn mindketten azt viselték. Az eljegyzés után rögtön beiratkozt ak a plébánián, mert csak háromszor i kihirdetés után tarthatták meg az esküvőt. Emlékezet szerint még ha volt is házasságot kizáró ok, pl, közeli rokonság, azt senki sem jelentette. Ugyanekkor iratkoz tak a községházánál is. Hosszú, egy-két éves jegyességre sem tudnak példát felhozni a múltból. Ma már erre is van példa. Régebben, az egyhónapos jegyesség, illetőleg a háromszori vasárnapi ki hirdetés után általában megtartották az esküvőt. - 154 -
